Magasra rúghatnak a biztosítási díjak

A magyar futball bevételei 340 millió forinttal nőttek az előző év eredményeihez képest, de a veszteségek is emelkedtek, mégpedig 250 millióval. A labdarúgás fejlesztésére, piacképes játékosok vásárlására a minden eddigit felülmúló, összesen 1,8 milliárd forintos bevétel is kevés, ám a működési költségek egyharmadát már fedezni tudja. Muszbek Mihály, a Magyar Labdarúgóliga (MLL) igazgatója az MLL "szezonzáró" beszámolójában elmondta: a csapatok gazdasági hátterének megerősítése jó úton halad, hat klub - FTC, UTE, MTK, ETO, Vasas, Kispest - esetében a tulajdonosi struktúra jelentősen erősödött. Muszbek Mihály ugyanakkor hangsúlyozta: elégedetlen a magyar proficsapatok - mind a bajnokságban, mind a nemzetközi kupákban mutatott - szereplésével. A játék színvonalának emelésével kapcsolatban megfogalmazott elképzelések - középpontban az idegenlégiósok korlátlan foglalkoztatottságával vagy számuk csökkentésével - egyelőre vitatottak. (A 23 évnél idősebb, külföldről érkező labdarúgók esetében minden bizonnyal értékhatárhoz és eredményességhez kötik a szerződtetés alapkövetelményeit.)

A stadionrekonstrukciós program már biztosan csúszik, a klublicencrendszer bevezetését ellenben hamarosan aktualizálják. A Nemzetközi és az Európai Labdarúgó-szövetség szigorú kritériumrendszere ugyanis 2003 júniusától lép érvénybe. Az előírások értelmében a gazdasági követelmények mellett a szakmai, az utánpótlás-, valamint a technikai feltételeket is teljesíteniük kell azoknak a csapatoknak, amelyek a nemzetközi porondra is kijutnak: a jelenlegi stadionrekonstrukciós program eredményétől függetlenül négy füves és egy műfüves pályával kell bírniuk, továbbá száz utánpótlás-korosztályú labdarúgó számára kell öltözési és egészségügyi lehetőséget biztosítaniuk.

Az MLL előírásai szerint a klubok csak abban az esetben indulhatnak a 2002/2003-as magyar bajnokságban, ha annak kezdete előtt saját likvid tőkéjükből képesek fedezni a futballistákkal kötött szerződések anyagi vonzatait. Ez legkevesebb 350 millió forint "készpénzt" feltételez - nyilatkozta lapunknak Villás Károly. Az MLL gazdasági igazgatója hangsúlyozta: ekkora összeg jelenleg egyetlen csapat birtokában sincs. Az ugyancsak a következő évben kialakítandó játékoslicencek értelmében a labdarúgóknak a jövőben minden egyes átigazolásuk esetén sportegészségügyi alkalmassági vizsgán kell részt venniük. Az egyelőre nem meghatározott hét körzeti kórház egységes ellenőrzési pontok alapján minősítheti majd a profi futballra fizikailag alkalmasnak a futballistákat. A játékosok az eddigi baleset-biztosítások helyett egy új típusú rendszerben - amennyiben tartós sérüléssel bajlódnak, esetleg leértékelődnek - kártalanítási összeget kaphatnak. Ehhez havonta akár 30-40 ezer forintos biztosítási díjat kell majd kötniük.