Egészségprogram az élet védelméért
A lakosság egészségi állapotának javítása érdekében tavaly jóváhagyott egészséges nemzetért népegészségügyi program kibővített változata ez évben kerül az Országgyűlés elé. A program kiemelt figyelmet fordít az egészséges ifjúság érdekében megvalósítandó feladatokra, az idősek egészségi állapotának javítására, a szív- és érrendszeri megbetegedések és az emiatt bekövetkezett halálozások visszaszorítására, a daaganatos megbetegedések megelőzésének és időben való kiszűrésének megszervezésére, a lelki egészségvédelemre, a környezet-egészségügyre, illetve a mozgásszervi megbetegedések megelőzésére és gyógyítására. Ezek a legfőbb feladatok, amelyek megvalósításától egy évtized múlva kedvező változásokat remél a kormányzat s az egészségügyi ágazat irányítása.
A prevenció, a betegségek megelőzése nem elsősorban azért szükséges, mert olcsó vagy olcsóbb, mint a terápia, hanem azért, mert lehetővé teszi az emberhez méltó, szenvedésmentes életet. A cél nem önmagában az élet meghosszabbítása, hanem a betegségektől és rokkantságtól mentes életévek számának növelése.
Az alacsony születési és magas halálozási arány eredményeként a lakosság korösszetételére a gyermekek (0-14 évesek) arányának fokozatos csökkenése és az idősek (65 év fölöttiek) egyre növekvő aránya a jellemző. A születések száma az elmúlt évek tendenciájával ellentétben növekedett a 2000. évben az élveszületési arány az 1999. évi 9,4 ezrelékről 9,7-re emelkedett (az Európai Unió átlaga 11,5 ezrelék). A halálozás rendkívül kedvezőtlen alakulása mellett a termékenységi arányszám (egy nőre vonatkoztatott várható gyerekszám) folyamatos csökkenése is hozzájárul a népesség fogyásához.
A koraszülések gyakorisága 1995-ig fokozatos csökkenést mutatott, 1996-tól az arányszám érdemben nem változott, 2000-ben 8,4 százalék volt. A hazai, 8 százalék fölötti koraszülési arány nemzetközi összehasonlításokban igen kedvezőtlen.
A csecsemőhalandóság 2000-ben az 1999. évi 8,4 ezrelékről 9,2 ezrelékre emelkedett (az EU-átlag 4,7 ezrelék). Nemzetközi összehasonlításokban hazánk igen kedvezőtlen helyet foglal el, 25 európai ország adatai sorában a 22. helyen állunk, melynek oka a magas koraszülési arány. A halálozás 2000-ben az 1999. évi 14,2 ezrelékről 13,5-re csökkent.
Az összes halálozás több mint 70 százalékát a keringési rendszer betegségei (szívbetegség, agyérbetegség, érelmeszesedés) a daganatos betegségek (tüdő-, vastagbél-, végbél-, szájüregi, emlő-, méhnyak-méhtest és a prosztatadaganatok) és az idült májbetegségek (alkoholos májzsugor) okozzák. Hazánkban a legnagyobb problémát az aktív életkorú népesség igen magas korspecifikus halálozási arányai jelentik. Korcsoportonként vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt húsz évben a 40-59 éves korcsoport daganatos betegségekből eredő halálozási száma - különösen a férfiak körében - riasztóan emelkedett. Az elmúlt húsz év alatt a világ 40-50 országa között hazánk a rákhalálozás terén a negyedik-ötödik helyről az elsőre került. A standardizált halálozási arány a szív-ér rendszeri betegségeket vizsgálva hazánkban 1,9-szer magasabb, mint az EU-országok átlaga, férfiaknál kétszer, nőknél 2,5-szer gyakoribb, mint az EU-átlag. Az emésztőrendszeri betegségek okozta halálozásban kirívóan kedvezőtlen a helyzetünk, az európai országok sorrendjében az utolsó helyen állunk.
A világ népességének koröszszetételére standardizált halálozási arány (sha) sorrendjében 25 európai ország közül a 22. helyet foglaljuk el. A 100 ezer lakosra számított sha-arány értéke hazánkban 1,5, magasabb az EU átlagánál.
A férfiak születéskor várható átlagos élettartama javult, a 2000. évben 67,1 évre emelkedett, mely 7,7 évvel alacsonyabb az unió átlagánál. A nők születéskor várható átlagos élettartama is javult, 75,1 évről 75,6-re, mely 5,6 évvel kevesebb az EU-átlagnál.
Bár a 100 ezer lakosra jutó daganatos betegségben elhunytak száma 2001-ben a 2000. évi 336-ról 327-re csökkent, ennek ellenére az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a daganatos halálozás terén az európai országok között az utolsó helyen állunk. A daganatos betegségek mortalitási rátája hazánkban 40-70 százalékkal magasabb, mint az európai államok zömében. A halálozás egy része a lakosság szűrővizsgálatával - a korai diagnózis felállításával és az idejében alkalmazott korszerű kezeléssel - elkerülhető lenne.
Az alacsony születési és magas halálozási arány miatt a népesség száma továbbra is csökken, a gyermekek arányának fokozatos apadása és az idősek egyre növekvő száma a jellemző. A halálozás több mint 70 százalékát a keringési rendszer betegségei, a daganatos megbetegedések és az idült májbetegségek (alkoholos májzsugor) okozzák. Legnagyobb problémát az aktív életkorú népesség igen magas halálozása jelenti. E folyamatok megállítását célozza a kormány tízéves népegészségügyi programja.
A lakosság egészségi állapotának javítása érdekében tavaly jóváhagyott egészséges nemzetért népegészségügyi program kibővített változata ez évben kerül az Országgyűlés elé. A program kiemelt figyelmet fordít az egészséges ifjúság érdekében megvalósítandó feladatokra, az idősek egészségi állapotának javítására, a szív- és érrendszeri megbetegedések és az emiatt bekövetkezett halálozások visszaszorítására, a daaganatos megbetegedések megelőzésének és időben való kiszűrésének megszervezésére, a lelki egészségvédelemre, a környezet-egészségügyre, illetve a mozgásszervi megbetegedések megelőzésére és gyógyítására. Ezek a legfőbb feladatok, amelyek megvalósításától egy évtized múlva kedvező változásokat remél a kormányzat s az egészségügyi ágazat irányítása.
A prevenció, a betegségek megelőzése nem elsősorban azért szükséges, mert olcsó vagy olcsóbb, mint a terápia, hanem azért, mert lehetővé teszi az emberhez méltó, szenvedésmentes életet. A cél nem önmagában az élet meghosszabbítása, hanem a betegségektől és rokkantságtól mentes életévek számának növelése.
Az alacsony születési és magas halálozási arány eredményeként a lakosság korösszetételére a gyermekek (0-14 évesek) arányának fokozatos csökkenése és az idősek (65 év fölöttiek) egyre növekvő aránya a jellemző. A születések száma az elmúlt évek tendenciájával ellentétben növekedett a 2000. évben az élveszületési arány az 1999. évi 9,4 ezrelékről 9,7-re emelkedett (az Európai Unió átlaga 11,5 ezrelék). A halálozás rendkívül kedvezőtlen alakulása mellett a termékenységi arányszám (egy nőre vonatkoztatott várható gyerekszám) folyamatos csökkenése is hozzájárul a népesség fogyásához.
A koraszülések gyakorisága 1995-ig fokozatos csökkenést mutatott, 1996-tól az arányszám érdemben nem változott, 2000-ben 8,4 százalék volt. A hazai, 8 százalék fölötti koraszülési arány nemzetközi összehasonlításokban igen kedvezőtlen.
A csecsemőhalandóság 2000-ben az 1999. évi 8,4 ezrelékről 9,2 ezrelékre emelkedett (az EU-átlag 4,7 ezrelék). Nemzetközi összehasonlításokban hazánk igen kedvezőtlen helyet foglal el, 25 európai ország adatai sorában a 22. helyen állunk, melynek oka a magas koraszülési arány. A halálozás 2000-ben az 1999. évi 14,2 ezrelékről 13,5-re csökkent.
Az összes halálozás több mint 70 százalékát a keringési rendszer betegségei (szívbetegség, agyérbetegség, érelmeszesedés) a daganatos betegségek (tüdő-, vastagbél-, végbél-, szájüregi, emlő-, méhnyak-méhtest és a prosztatadaganatok) és az idült májbetegségek (alkoholos májzsugor) okozzák. Hazánkban a legnagyobb problémát az aktív életkorú népesség igen magas korspecifikus halálozási arányai jelentik. Korcsoportonként vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt húsz évben a 40-59 éves korcsoport daganatos betegségekből eredő halálozási száma - különösen a férfiak körében - riasztóan emelkedett. Az elmúlt húsz év alatt a világ 40-50 országa között hazánk a rákhalálozás terén a negyedik-ötödik helyről az elsőre került. A standardizált halálozási arány a szív-ér rendszeri betegségeket vizsgálva hazánkban 1,9-szer magasabb, mint az EU-országok átlaga, férfiaknál kétszer, nőknél 2,5-szer gyakoribb, mint az EU-átlag. Az emésztőrendszeri betegségek okozta halálozásban kirívóan kedvezőtlen a helyzetünk, az európai országok sorrendjében az utolsó helyen állunk.
A világ népességének koröszszetételére standardizált halálozási arány (sha) sorrendjében 25 európai ország közül a 22. helyet foglaljuk el. A 100 ezer lakosra számított sha-arány értéke hazánkban 1,5, magasabb az EU átlagánál.
A férfiak születéskor várható átlagos élettartama javult, a 2000. évben 67,1 évre emelkedett, mely 7,7 évvel alacsonyabb az unió átlagánál. A nők születéskor várható átlagos élettartama is javult, 75,1 évről 75,6-re, mely 5,6 évvel kevesebb az EU-átlagnál.
Bár a 100 ezer lakosra jutó daganatos betegségben elhunytak száma 2001-ben a 2000. évi 336-ról 327-re csökkent, ennek ellenére az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a daganatos halálozás terén az európai országok között az utolsó helyen állunk. A daganatos betegségek mortalitási rátája hazánkban 40-70 százalékkal magasabb, mint az európai államok zömében. A halálozás egy része a lakosság szűrővizsgálatával - a korai diagnózis felállításával és az idejében alkalmazott korszerű kezeléssel - elkerülhető lenne.
Nemzetközi tapasztalatok alapján a vastag- és végbélrák, az emlő- és a méhnyakrák miatti halálozások 25-30 százaléka a célzott lakossági szűrővizsgálattal megelőzhető. (Ezt erősítik meg az orvosi szakma vezetői által írt s
a mellékletben olvasható írások is.)
A népegészségügyi program célul tűzte ki, hogy a 65 évnél fiatalabb lakosság rosszindulatú daganatok miatti halálozását 2010-ig 10 százalékkal csökkenti.
>> Eredményes emlőrákszűrés
Az emlőrák hazánkban a nők körében előforduló leggyakoribb rosszindulatú daganat, és a női rosszindulatú megbetegedések 21 százalékát teszi ki. Az onkológiai hálózatban nyilvántartott emlőrákos nők száma 36-37 ezer, az évente diagnosztizált új daganatos betegek száma 4500-5000. Évente átlagosan 2300 körüli az e betegségben elhunytak száma. Az elmúlt 25 év alatt a világ 40-50 országa között hazánk az emlőrák-halálozás terén a 19.-ről a 6. helyre került. Ez alapján, illetve a betegség gyakorisága és súlyos egészségkárosító hatása miatt az emlőrák korai felismerése érdekében az elmúlt év decemberében megkezdtük a célzott szervezett lakosságszűrés végzését. Tavaly nyáron az Országos Tisztifőorvosi Hivatal pályázatot írt ki azon egészségügyi szolgáltatók számára, akik mind technikailag, mind humán erőforrást tekintve alkalmasak a szervezett lakossági mammográfiás szűrővizsgálat végzésére, és vállalják a megkövetelt magas minőségi követelmények teljesítését, a kiszűrtek diagnosztikai követését, a betegirányítást, valamint az együttműködést az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) keretében létrehozott informatikai és menedzsmentstruktúrával.
A bírálóbizottság 32 komplex mammográfiás központot (kmk) és mammaszűrő állomást akkreditált (minősített). A kmk olyan központ, ahol a mammográfiás vizsgálaton kívül elvégzik a filmek értékelését, diagnózist állítanak fel abban az esetben, ha a lelet nem negatív, további vizsgálatokat, beavatkozásokat, terápiát, rehabilitációt végeznek. A mammaszűrő állomások csak a mammográfiás vizsgálatot végzik el, a leletezést és az esetleges további teendőket a kmk-ban végzik el. A befogadott és működő emlőrákszűrő állomások - Komárom-Esztergom és Békés megye kivételével - lefedik az ország egész területét. Az emlőszűrő állomás kialakítása a fenti két megyében folyamatban van. A célzott, szervezett lakosságszűrés keretében az első mammográfiás vizsgálat végzésére 2001 decemberében, Kistarcsán került sor, 2002. február végéig az összes akkreditált mammográfiás szűrőcentrum bekapcsolódott a szűrésbe.
>> A megjelenés 44 százalékos volt
A vizsgálatok indításától 2002. július hó végéig behívott 477 710 nő közül 207 286-an jelentek meg a vizsgálaton, ez a behívottak 44 százaléka. A szűrővizsgálatokat követő újabb vizsgálatok alapján az első fél évben 1206 női lakosnál javasoltak műtétet (a szűrővizsgálaton megjelent női lakosság 0,6 százalékánál). Az első fél évben 782 műtétre került sor. A megoperáltak közül 323 bizonyult benignusnak (jóindulatúnak), 459 (58,6 százalék) pedig malignusnak (rosszindulatúnak). Igen fontos tény az, hogy a malignus tumorok több mint fele kis daganat, ami azt jelenti, hogy kiterjedése nem éri el a 15 mm-t (úgynevezett korai, "in situ" daganat). Ez azt mutatja, hogy a mammográfiás szűréssel a korai, nem tapintható emlőrákok részaránya megnövekedett, ami azt is jelenti, hogy komoly az esély a gyógyulásra.
A lakosság hozzáállása az emlőszűréshez kedvező, folyamatosan emelkedő arányban jelennek meg a vizsgálatokon. Elérendő cél, hogy a női lakosság legalább 70 százaléka elmenjen szűrővizsgálatra, és hogy az emlőrák okozta idő előtti halálozás 20 százalékkal csökkenjen.
Az egyes nyugati országok "korai felkutatási" programjainak eredményei arra mutatnak, hogy az 54-65 év közötti nőknél, kétévenkénti gyakorisággal, mammográfiával végzett célzott szűrővizsgálatok 25-35 százalékkal képesek csökkenteni a daganatos halálozást. A szűrővizsgálatok legfrissebb értékelése szerint a panaszokat nem okozó emlőrák mintegy 40 százaléka kizárólag mammográfiával volt kimutatható.
>> Hamarosan indul a méhnyakrákvizsgálat
A női nemi szervek rosszindulatú daganatainak mintegy 30 százalékát kitevő méhnyakrák világviszonylatban is az emlőrák után a második leggyakrabban előforduló női rosszindulatú daganat. A méhnyakrák előfordulási gyakorisága 35-40, 100 ezer lakosra vetítve. Az évente diagnosztizált új megbetegedések száma 1800-2000. A statisztika szerint évente 750 körüli in situ (korai) méhnyakrák, 600-650 első, 200-250 második stádiumú, illetve további 300-350 előrehaladottabb daganatot diagnosztizálnak. A méhnyakrákban elhunytak száma évente átlagosan 500 körüli. 2000-ben a 100 ezer nőre jutó halálozás az 1999. évi 9,5-ről 9,2-re csökkent. Az 1980-as évek eleje óta tartó csökkenés ellenére a méhnyakrák okozta korai halálozás hazánkban 3,5-szer magasabb az EU-átlagnál.
A méhnyakrákban meghaltak számának csökkenése bizonyította, hogy a korai stádiumban észlelt rákos betegek túlélése sokkal jobb, mint ha a kezelést csak a tünetek jelentkezésekor kezdik meg. Ez alapján, illetve a betegségek gyakorisága és súlyos egészségkárosító hatása miatt a méhnyakrák korai felismerése érdekében még ez évben sor kerül - az emlőrákszűréshez hasonlóan - a célzott, szervezett lakossági szűrés bevezetésére.
Ennek érdekében a Nőgyó-
gyászati Szakmai Kollégium kijelölte azokat a nőgyógyászokat, akiknél jelentkezni lehet a szűrővizsgálat elvégzése céljából. Az orvosok a behívólevéllel együtt kapják meg postai úton a szűrendő nők névsorát.
A nőgyógyász által levett vizsgálati anyagokat (keneteket) akkreditált citológiai laboratóriumokban elemzik. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal ez év májusában pályázatot írt ki a citodiagnosztikai laboratóriumok kapacitásainak lekötésére. A pályázatokat a Patológiai Szakmai Kollégium citopatológiai bizottsága értékelte, melynek alapján a bírálóbizottság 69 pályázatot befogadásra javasolt, 14 pályázatot elutasított és 3 pályázót hiánypótlásra szólított fel. A végleges döntés után
a nyertesekkel az ÁNTSZ-OTH szerződést köt, ez a feltétele annak, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási szerződést kössön velük. Már elkészültek azok az orvosi szakmai protokollok, amelyek egységes vizsgálati módszert írnak elő, elkészült a minőségbiztosítási kézikönyv, és folyamatban van a behívólevelek zsűrizése is.
A célzott lakossági szűrővizsgálatokkal - a nők jelentős számú részvétele esetén - körülbelül 90 százalékban rákmegelőző állapotban szűrhető ki a betegség. Egyes klinikai epidemiológusok szerint bizonyított, hogy a 25-65 év közötti nőknél háromévenkénti gyakorisággal végzett, citológiai vizsgálatot is alkalmazó célzott szűrővizsgálat mintegy 40-50 százalékkal képes csökkenteni a daganatos halálozást (mások szerint akár 60-80 százalékkal is).
A vastag- és végbélrák hazánkban növekvő morbiditási és mortalitási problémát jelent. A megbetegedések gyakorisága 40 év felett rohamosan növekszik. A vastagbélrák előfordulása gyakoribb. A vastag- és a végbélrák okozta korai halálozás mindkét nemnél emelkedő tendenciát mutat. A 100 ezer lakosra jutó vastag- és végbélrákban meghaltak száma 48,7 (férfiak körében 52,5, nők körében 45,2). A 2000. évben a colorectalis rákban meghaltak 83 százaléka 60 év feletti, 15,5 százaléka 40-59 éves, és 1,5 százalék 40 év alatti korú volt.
A daganatos halálozáson belül a vastag- és a végbélrák hazánkban a második leggyakoribb rákeredetű halálok, mely az utóbbi évtizedek fejlődési trendjének következménye. Az elmúlt 25 év alatt a világ 40-50 országa között hazánk a vastag- és végbélrák miatti halálozás terén a férfiaknál a 11.-ről a 2. helyre, a nőknél pedig 12.-ről ugyancsak a 2. helyre került.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a betegség sikeres gyógyításának előfeltétele a korai felismerés, a rákmegelőző állapotok kezelése, a veszélyeztetett lakosság szűrése, mivel a 45-65 év közötti lakosság kétévenkénti behívásos rendszerszerű szűrővizsgálata a székletvér vizsgálata révén mintegy 20-30 százalékkal képes csökkenteni a vastag- és végbéldaganatok okozta halálozást. A vastag- és végbélrák korai felfedezése érdekében tervezett célzott lakossági szűrővizsgálatok előkészítése folyamatban van, melynek bevezetésére a jövő évben kerülhet sor.
Nemzetközi tapasztalatok alapján a vastag- és végbélrák, az emlő- és a méhnyakrák miatti halálozások 25-30 százaléka a célzott lakossági szűrővizsgálattal megelőzhető. (Ezt erősítik meg az orvosi szakma vezetői által írt s
a mellékletben olvasható írások is.)
A népegészségügyi program célul tűzte ki, hogy a 65 évnél fiatalabb lakosság rosszindulatú daganatok miatti halálozását 2010-ig 10 százalékkal csökkenti.
>> Eredményes emlőrákszűrés
Az emlőrák hazánkban a nők körében előforduló leggyakoribb rosszindulatú daganat, és a női rosszindulatú megbetegedések 21 százalékát teszi ki. Az onkológiai hálózatban nyilvántartott emlőrákos nők száma 36-37 ezer, az évente diagnosztizált új daganatos betegek száma 4500-5000. Évente átlagosan 2300 körüli az e betegségben elhunytak száma. Az elmúlt 25 év alatt a világ 40-50 országa között hazánk az emlőrák-halálozás terén a 19.-ről a 6. helyre került. Ez alapján, illetve a betegség gyakorisága és súlyos egészségkárosító hatása miatt az emlőrák korai felismerése érdekében az elmúlt év decemberében megkezdtük a célzott szervezett lakosságszűrés végzését. Tavaly nyáron az Országos Tisztifőorvosi Hivatal pályázatot írt ki azon egészségügyi szolgáltatók számára, akik mind technikailag, mind humán erőforrást tekintve alkalmasak a szervezett lakossági mammográfiás szűrővizsgálat végzésére, és vállalják a megkövetelt magas minőségi követelmények teljesítését, a kiszűrtek diagnosztikai követését, a betegirányítást, valamint az együttműködést az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) keretében létrehozott informatikai és menedzsmentstruktúrával.
A bírálóbizottság 32 komplex mammográfiás központot (kmk) és mammaszűrő állomást akkreditált (minősített). A kmk olyan központ, ahol a mammográfiás vizsgálaton kívül elvégzik a filmek értékelését, diagnózist állítanak fel abban az esetben, ha a lelet nem negatív, további vizsgálatokat, beavatkozásokat, terápiát, rehabilitációt végeznek. A mammaszűrő állomások csak a mammográfiás vizsgálatot végzik el, a leletezést és az esetleges további teendőket a kmk-ban végzik el. A befogadott és működő emlőrákszűrő állomások - Komárom-Esztergom és Békés megye kivételével - lefedik az ország egész területét. Az emlőszűrő állomás kialakítása a fenti két megyében folyamatban van. A célzott, szervezett lakosságszűrés keretében az első mammográfiás vizsgálat végzésére 2001 decemberében, Kistarcsán került sor, 2002. február végéig az összes akkreditált mammográfiás szűrőcentrum bekapcsolódott a szűrésbe.
>> A megjelenés 44 százalékos volt
A vizsgálatok indításától 2002. július hó végéig behívott 477 710 nő közül 207 286-an jelentek meg a vizsgálaton, ez a behívottak 44 százaléka. A szűrővizsgálatokat követő újabb vizsgálatok alapján az első fél évben 1206 női lakosnál javasoltak műtétet (a szűrővizsgálaton megjelent női lakosság 0,6 százalékánál). Az első fél évben 782 műtétre került sor. A megoperáltak közül 323 bizonyult benignusnak (jóindulatúnak), 459 (58,6 százalék) pedig malignusnak (rosszindulatúnak). Igen fontos tény az, hogy a malignus tumorok több mint fele kis daganat, ami azt jelenti, hogy kiterjedése nem éri el a 15 mm-t (úgynevezett korai, "in situ" daganat). Ez azt mutatja, hogy a mammográfiás szűréssel a korai, nem tapintható emlőrákok részaránya megnövekedett, ami azt is jelenti, hogy komoly az esély a gyógyulásra.
A lakosság hozzáállása az emlőszűréshez kedvező, folyamatosan emelkedő arányban jelennek meg a vizsgálatokon. Elérendő cél, hogy a női lakosság legalább 70 százaléka elmenjen szűrővizsgálatra, és hogy az emlőrák okozta idő előtti halálozás 20 százalékkal csökkenjen.
Az egyes nyugati országok "korai felkutatási" programjainak eredményei arra mutatnak, hogy az 54-65 év közötti nőknél, kétévenkénti gyakorisággal, mammográfiával végzett célzott szűrővizsgálatok 25-35 százalékkal képesek csökkenteni a daganatos halálozást. A szűrővizsgálatok legfrissebb értékelése szerint a panaszokat nem okozó emlőrák mintegy 40 százaléka kizárólag mammográfiával volt kimutatható.
>> Hamarosan indul a méhnyakrákvizsgálat
A női nemi szervek rosszindulatú daganatainak mintegy 30 százalékát kitevő méhnyakrák világviszonylatban is az emlőrák után a második leggyakrabban előforduló női rosszindulatú daganat. A méhnyakrák előfordulási gyakorisága 35-40, 100 ezer lakosra vetítve. Az évente diagnosztizált új megbetegedések száma 1800-2000. A statisztika szerint évente 750 körüli in situ (korai) méhnyakrák, 600-650 első, 200-250 második stádiumú, illetve további 300-350 előrehaladottabb daganatot diagnosztizálnak. A méhnyakrákban elhunytak száma évente átlagosan 500 körüli. 2000-ben a 100 ezer nőre jutó halálozás az 1999. évi 9,5-ről 9,2-re csökkent. Az 1980-as évek eleje óta tartó csökkenés ellenére a méhnyakrák okozta korai halálozás hazánkban 3,5-szer magasabb az EU-átlagnál.
A méhnyakrákban meghaltak számának csökkenése bizonyította, hogy a korai stádiumban észlelt rákos betegek túlélése sokkal jobb, mint ha a kezelést csak a tünetek jelentkezésekor kezdik meg. Ez alapján, illetve a betegségek gyakorisága és súlyos egészségkárosító hatása miatt a méhnyakrák korai felismerése érdekében még ez évben sor kerül - az emlőrákszűréshez hasonlóan - a célzott, szervezett lakossági szűrés bevezetésére.
Ennek érdekében a Nőgyó-
gyászati Szakmai Kollégium kijelölte azokat a nőgyógyászokat, akiknél jelentkezni lehet a szűrővizsgálat elvégzése céljából. Az orvosok a behívólevéllel együtt kapják meg postai úton a szűrendő nők névsorát.
A nőgyógyász által levett vizsgálati anyagokat (keneteket) akkreditált citológiai laboratóriumokban elemzik. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal ez év májusában pályázatot írt ki a citodiagnosztikai laboratóriumok kapacitásainak lekötésére. A pályázatokat a Patológiai Szakmai Kollégium citopatológiai bizottsága értékelte, melynek alapján a bírálóbizottság 69 pályázatot befogadásra javasolt, 14 pályázatot elutasított és 3 pályázót hiánypótlásra szólított fel. A végleges döntés után
a nyertesekkel az ÁNTSZ-OTH szerződést köt, ez a feltétele annak, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási szerződést kössön velük. Már elkészültek azok az orvosi szakmai protokollok, amelyek egységes vizsgálati módszert írnak elő, elkészült a minőségbiztosítási kézikönyv, és folyamatban van a behívólevelek zsűrizése is.
A célzott lakossági szűrővizsgálatokkal - a nők jelentős számú részvétele esetén - körülbelül 90 százalékban rákmegelőző állapotban szűrhető ki a betegség. Egyes klinikai epidemiológusok szerint bizonyított, hogy a 25-65 év közötti nőknél háromévenkénti gyakorisággal végzett, citológiai vizsgálatot is alkalmazó célzott szűrővizsgálat mintegy 40-50 százalékkal képes csökkenteni a daganatos halálozást (mások szerint akár 60-80 százalékkal is).
A vastag- és végbélrák hazánkban növekvő morbiditási és mortalitási problémát jelent. A megbetegedések gyakorisága 40 év felett rohamosan növekszik. A vastagbélrák előfordulása gyakoribb. A vastag- és a végbélrák okozta korai halálozás mindkét nemnél emelkedő tendenciát mutat. A 100 ezer lakosra jutó vastag- és végbélrákban meghaltak száma 48,7 (férfiak körében 52,5, nők körében 45,2). A 2000. évben a colorectalis rákban meghaltak 83 százaléka 60 év feletti, 15,5 százaléka 40-59 éves, és 1,5 százalék 40 év alatti korú volt.
A daganatos halálozáson belül a vastag- és a végbélrák hazánkban a második leggyakoribb rákeredetű halálok, mely az utóbbi évtizedek fejlődési trendjének következménye. Az elmúlt 25 év alatt a világ 40-50 országa között hazánk a vastag- és végbélrák miatti halálozás terén a férfiaknál a 11.-ről a 2. helyre, a nőknél pedig 12.-ről ugyancsak a 2. helyre került.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a betegség sikeres gyógyításának előfeltétele a korai felismerés, a rákmegelőző állapotok kezelése, a veszélyeztetett lakosság szűrése, mivel a 45-65 év közötti lakosság kétévenkénti behívásos rendszerszerű szűrővizsgálata a székletvér vizsgálata révén mintegy 20-30 százalékkal képes csökkenteni a vastag- és végbéldaganatok okozta halálozást. A vastag- és végbélrák korai felfedezése érdekében tervezett célzott lakossági szűrővizsgálatok előkészítése folyamatban van, melynek bevezetésére a jövő évben kerülhet sor.
