Javult az agydaganatos betegek életkilátása

Az agydaganat felismeréséhez, sebészeti úton történő eltávolításához, terápiájához s a beteg utókezeléséhez több szakember együttműködése szükséges. Ezt ismerték fel Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is, amikor az utóbbi évtizedben neuroonkológiai központokat alakítottak, amelyek az agydaganatos betegekkel foglalkoznak. Hazánkban két éve alakult meg a Magyar Neuroonkológiai Közhasznú Társaság, de központ még nem jött létre. Így a betegek kezelése, ellenőrzése általában ideggyógyászati, idegsebészeti vagy onkológiai osztályon történik.

Az agydaganat nem ritka betegség. Az összes rosszindulatú daganat mintegy 1,5-2 százalékát ez a fajta teszi ki. Felnőttkorban az elsődleges agydaganatok 40-50 százaléka az agyféltekék fehérállományából keletkezik. A fehérállományon kívül elhelyezkedők - melyek vagy az agyburokból vagy az agyidegekből erednek - körülbelül 10 százalékot képviselnek. Az agyban megjelenő áttétek a daganatok 5-11 százalékánál diagnosztizálhatók, ezek egyes statisztikák szerint a rákos betegek 25 százalékánál fordulhatnak elő.

Az agydaganatok bármely életkorban jelentkezhetnek. Gyermekkorban 7 éves korig figyelhető meg emelkedés az előfordulásuk gyakoriságában, majd később, 14 év felett ismét gyakoribbak. Felnőttkorban az agydaganatok 50-60 év körül érik el gyakoriságuk csúcspontját. Egy-egy daganat specifikus tünetet ritkán ad. Tünettanuk inkább az elhelyezkedésüktől függ. Felismerésükre komputertomográfot és/vagy mágneses rezonanciás tomográfot használunk.

Az agydaganatok nagy része műtét során teljesen eltávolítható, így jelentős számban teljes gyógyulás is elérhető. Azoknál, amelyek "rossz helyen" vannak és a műtéti eltávolítás nagy kockázattal jár, célzott mintavétel történik. A szövettani diagnózis alapján pedig mód van a daganat sugár- és/vagy kemoterápiájára. Az áttétes agydaganatok nagy része is - szigorú onkológiai ellenőrzés mellett - kezelhető. Műtéttel eltávolítható, vagy ha többet találunk, azok kezelésére - meghatározott szakmai szabályokat alkalmazva - célzott sugársebészeti eljárást alkalmazunk. Amennyiben nem, akkor több napon keresztül tartó, úgynevezett frakcionált besugárzás jöhet szóba.

Az agydaganatok mintegy felét adó, a fehérállományból kiinduló daganatok teljesen nem távolíthatóak el. Amennyiben jóindulatúak és a műtét során úgy tűnik, hogy eltávolításuk az ép fehérállományban megtörténhet, akkor a későbbiekben, szoros kontrollvizsgálatok mellett, utókezelést nem igényelnek. Rosszindulatú fajtájuk esetében azonban sugár- és kemoterápiát kell alkalmazni. A sugárkezelés során 1-2 hónapon keresztül, naponta meghatározott dózis leadása történik. Ez a kezelés kiegészíthető a sejtszaporodást, a daganatok növekedését gátló kemoterápiával.

Több központra kiterjedő, statisztikailag is értékelhető kutatásokból nyert adatok elemzéséből kiderült, hogy a kombinált kezelés (sugár- és kemoterápia) szignifikánsan hosszabb túlélést biztosított a csak műtéttel kezelt betegcsoporttal szemben. A különböző citosztatikumok vagy azok kombinációinak alkalmazása során az is kiderült, hogy nem minden daganat reagál egyformán a kemoterápiára. Mindezen kezelések ellenére kiújuló daganatoknál az esetek többségében újabb műtét nem jön szóba. Ilyenkor a kemoterápia jelenti az egyedüli kezelési lehetőséget.

Az utóbbi idők új gyógyszere a kiújult rosszindulatú, fehérállományból kiinduló daganatok kezelésében is hasznosnak bizonyult. A temozolomide hatóanyagú szer a vér-agy gáton jut keresztül, így a daganatban hatásos koncentráció érhető el. A készítmény szájon keresztül adható, gyorsan szívódik fel a gyomor-bél rendszerből. Saját tapasztalataink alapján az e készítménnyel végzett kezelésre a betegek körülbelül 80 százaléka reagált. Ez azt jelenti, hogy hoszszabb-rövidebb ideig a daganat visszafejlődése vagy további növekedésének gátlása volt megfigyelhető.

Összegzésként megállapítható, hogy a daganatok eltávolításának első műtétjétől számított túlélést a kiújulás kezelésében is hatékonynak bizonyuló új kemoterápiás szerek alkalmazásával lényegesen meg lehetett hosszabbítani (táblázat). A fejlett diagnosztika, az idegsebészeti műtéti technika, a radio- és kemoterápia utóbbi évtizedekben elért fejlődésének hatására az agydaganatos betegek életkilátása és életminősége jelentősen javult.