Van esély a korán felismert emlődaganat gyógyítására
A kiindulási kóros információtól kezdve hosszú idő telik el, amíg az egyetlen kóros sejtből az osztódások (megkettőződések) során az egészséget veszélyeztető körülbelül tízmilliárd rákos sejt keletkezik, illetve amíg az élettel már alig összeegyeztethető tízbilliárd sejt gyűlik össze. Az osztódások folyamán egy sejtből kettő, a kettőből már négy, a négyből nyolc, a nyolcból tizenhat keletkezik, és így tovább. Ha egy ilyen osztódás, megkettőződés átlagos idejét mondjuk 50 napnak vesszük, könnyen érthető, hogy az egy centi nagyságú daganat kialakulásához hosszú évek kellenek (kb. 109 sejt keletkezésének ideje).
Az is könnyen belátható, hogy a csak néhány sejtből álló daganatos góc eltávolítása és utókezelése sokkal kisebb megterheléssel jár a beteg számára, mint egy előrehaladott daganatnál, és a gyógyulás esélyei korán felfedezett esetben megközelítik a 100 százalékot, elhanyagolt esetben viszont aligha lehet túlélni a rákos betegséget.
Fentiekből következik az az egyértelmű cél, hogy még a tapintható, tüneteket okozó méret (1-2 cm) elérése előtt észrevegyük az alattomosan megbújó bajt. Ennek egyetlen lehetséges módja a mai technikai feltételek mellett az emlők rendszeres mammográfiás (röntgen)vizs-gálata.
A korszerű mammográfiás gépekkel néhány milliméter nagyságú daganatok is egyértelműen kimutathatók. (A nem is távoli jövőben várhatóan kifejlődnek majd még érzékenyebb, genetikai, immunológiai szűrővizsgálati módszerek is, a kutatások ebben az irányban folynak.)
A leginkább veszélyeztetett korban lévő panasz-, tünetmentes (egészséges) nők rendszeres szűrővizsgálata a külföldi tapasztalatok szerint akár 25-30 százalékkal is csökkentheti az emlőrákban elhunytak számát - azaz közelíthetünk a minden betegség kezelésénél célul tűzött csaknem 100 százalékos gyógyuláshoz. Mindannyian megöregszünk, meghalunk. Csak nem akarunk egy gyorsított folyamat következtében előbb elmenni.
Természetesen lesznek a jövőben is olyanok, akik felelőtlenségből, szégyenérzetből stb. nem mennek el a részükre ajánlott szűrésekre, és lesznek olyanok is, akiknél az emlőrákot a körülmények szerencsétlen egybeesése folytán csak későn ismerik fel (pl. két szűrés közötti időszakban, az ún. intervallumban fejlődik észrevehető méretűre daganatuk).
Ha rosszindulatú daganatra gyanús képet lát a mammográfiás szűrésre külön kiképzett szakember, visszahívó levelet küld az érintett asszonynak, de visszahívó levelet kapnak a látszólag jóindulatú röntgenárnyékkal rendelkezők is. Nagyon fontos tehát tudni, hogy nem minden röntgenárnyék rosszindulatú, számos egyéb emlőbetegség létezik, különösen a hormonálisan még aktív, fiatal időszakban, amikor az emlő tejmirigyekből, kötőszövetből és zsírból felépülő állományában az ezeknek megfelelő, de jóindulatú betegségek keletkeznek.
A visszahívás, "kiemelés" célja pontosan az, hogy az elváltozás jó- vagy rosszindulatú természetét a konkrét beteggel való megbeszélés alapján valahogy igazolni tudja. Bizonyos betegségek csak megfigyelést igényelnek, másoknál kontrollvizsgálatokat, esetleg hormonkezelést írnak elő, de emlőrák gyanúja esetén mindenképpen a szövettani igazolás javasolható. A szűrés során nagyon kicsi daganatokat észre lehet venni, sokszor a 2-5 mm-es daganatnál a kóros árnyék bejelölése szükséges, hogy a sebész egyáltalán meg tudja találni a gócot.
A részletes szövettani vizsgálat eredményétől függnek a továbbiak. Ma már az eltávolított daganatos góc mikroszkópos vizsgálatából legalább 5-6-féle jellemző tényezőt (prognosztikai faktort) állapít meg a szövettanász. A beteg életkorától, menstruációs állapotától, a daganat mm-ben mért legnagyobb átmérőjétől, szerkezetétől, az erek és nyirokerek állapotától, a nyirokcsomók érintettségétől, a hormonális érzékenységtől, a rákos sejten észlelhető bizonyos fehérjék kóros felszaporodásától (pl. HER2, p53, Ki67 stb. kódjelű anyagok) és sok mástól függően döntenek a szakemberek a gyógyulás érdekében szükséges legalkalmasabb kezelési beavatkozásról - lehetőleg mindig figyelembe véve az illető nőbeteg személyes elvárásait is.
A kezelés első lépése maga a műtét, ami leggyakrabban a szövettani igazolás műtétjével már meg is történt. A sugárkezelés a mellkasfali és hónalji helyzet megbízhatóbb gyógyulását segíti elő, és egyszerűbb esetekben elkerülhető. Hormonokra érzékeny daganat esetén mindenképpen hormonkezelést írnak elő (fiatalabb nőknél havi injekciók, idősebbeknél tablettás formában).
Éppen most fejeződött be egy 9 300 beteget magában foglaló nemzetközi gyógyszervizsgálat, melyben a szokásos hormontablettás utókezelést hasonlították össze egy célzott, korszerűbb hormontablettás kezeléssel (ún. aromatázgátlóval). Az Angliából szervezett ATAC vizsgálat eredményei egyértelműen bizonyították a célzott hormonkezelés műtét utáni bevezetésének hasznát. A megfigyelési idő alatt a kiújulások száma jóval kevesebb volt, ami kedvezőbb túlélési eredményekkel kecsegtet.
Ha az eltávolított daganat szövettani ismertetőjelei kockázatosabb, agresszívebben növekvő emlőrákra utalnak, mindenképpen gyógyszeres utókezelés szükséges ún. citosztatikus kezelés ("kemoterápia") formájában.
Az orvos igyekszik figyelembe venni az adott gyógyszeres kombináció várható előnyeit, illetőleg a fennálló kísérő betegségekre is (pl. bal oldali emlőműtéten átesett, bal mellkasfali sugárkezelést kapott betegen szívbetegség fennállása esetén nem helyes a szívizomzatra esetleg káros kemoterápiás kombináció adása stb.). Továbbá: a legmodernebb gyógyszeres kezelések kiválasztják az emlőráksejtek közül azokat, melyeket különleges fehérjék felszaporodása jelez (lásd előbb), és az ellenük termelt gyógyszerrel csak azokat támadják, ilyen módon egyéb (mellék)hatásuk alig van. Ez a személyre szabott, ún. "célzott" kezelés, ez a jövő útja: a rákos sejteket célzottan pusztítani, a normális sejteket megkímélni.
A daganatgátló gyógyszeres kezelésekkel rendszeresen nemzetközi kongresszusok tucatjai foglalkoznak, ahol sokezres beteganyagok szigorúan ellenőrzött tapasztalatait cserélik ki egymást közt a szakemberek. A nemzetközi vizsgálatok eredményei és megállapításai általában nem a (hazánkban is) szokásos mendemondákon alapulnak. A kemoterápiás beavatkozások - az alkalmazott speciális kombinációktól, az adagolástól és más tényezőktől függően - bizonyítottan csökkentik a kiújulások számát, és meghosszabbítják, növelik az adott betegség mellett várható élettartamot is. A néhány hónapos, átmeneti kellemetlenség ellenére a nőbetegnek a normális életbe, a társadalomba, a családba való visszakerülését segítik elő.
Az emlőszűrés célja tehát a korai felismerés. A kisebb daganat jobban gyógyítható. Kis daganatnál sok kellemetlen kezelés kerülhető el. Ha mégis szükségessé válik egy előrehaladottabb, rossz kilátásokkal fenyegető helyzetben az onkológiai kezelés, annak hatásossága hosszú távon feltétlenül megéri a vele járó kellemetlenségeket.
