Kertész Imre Nobel-díjas
Az 1929-ben, Budapesten született Kertész Imre kapta meg az idei irodalmi Nobel-díjat, a legrangosabb belletrisztikai elismerést. A Berlinben tartózkodó magyar írót táviratban köszöntötte Mádl Ferenc köztársasági elnök és Medgyessy Péter kormányfő. A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint Kertész Imrét kiemelkedő életművéért jutalmazzák. Az auschwitzi koncentrációs tábor túlélője az ottani tapasztalatok és szenvedések alapján írta meg Sorstalanság című, 1975-ös kiadású regényét, amely világhírűvé tette.
A Sorstalanság után jött a Detektívtörténet (1977), A kudarc (1988), majd hatalmas sikert aratott a Kaddis a meg nem született gyermekért (1990), Az angol lobogó (1991), a szintén nagy érdeklődéssel kísért Gályanapló (1992), A holocaust mint kultúra (1993), a Valaki más (1997), A száműzött nyelv (2001). Életművét sok elismerés között például Füst Milán-jutalommal, Artisjus Irodalmi Díjjal, József Attila-díjjal, Déry Tibor-jutalommal, Soros-életműdíjjal, a Brandenburgi Irodalmi Díjjal, a Márai Sándor-díjjal, a lipcsei könyvvásár díjával, 1997-ben Kossuth-díjjal, 2000-ben Herder-díjjal is elismerték. Az irodalmi Nobel-díj kihirdetése előtti napon, október 9-én pedig Hans Sahl-díjat vehetett át Berlinben.
Egyébként az Európában és a tengerentúlon is az egyik legkeresettebb magyar operatőr, Koltai Lajos arra készül, hogy a Sorstalanságból filmet forgasson. Mint az első rendezésére készülő kitűnő operatőr lapunk kérdésére elmondta: a forgatókönyvet maga Kertész Imre írta, s már elkészült vele.
Többször fölmerült magyar író neve az irodalmi Nobel-díj átadása előtt. A remek műfordító, Csatlós János - aki Stockholmban élt és ott is halt meg - mesélte munkatársunknak: nemegyszer finom utalásokat kapott, hogy készüljön esetleges interjúval... Ő fordított ugyanis számos magyar költőt, írót svédre, köztük Illyés Gyula verseit, Esterházy Péter korai regényeit. Egyébként Illyés Gyula mellett Weöres Sándort is emlegették az esélyesek között. Még korábban, a két világháború között fölmerült Móricz Zsigmond és Herczeg Ferenc, majd Füst Milán neve is. Az utóbbi években hírek szállingóztak Nádas Péterről, akinek például az Emlékiratok című könyvét Ervin Rosenberg ültette át remekül svédre, az 1956 óta Svédországban élő műfordító, aki Kertész Imrétől is több regényt adott vissza svédül.
