BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A névadó szponzor esete a hazai médiával

Noha nem tiltja semmi, hogy a szponzor nevét viselő kulturális események pontos névvel jelenjenek meg a sajtóban, hangozzanak el az elektronikus médiában, az újságírók és szerkesztők sokszor mégis csak magát a rendezvényt - vagy csupán a helyszínt - jelölik meg. Pedig a névadó szponzorok vélhetően sok millió forintot vagy akár több tíz milliót fizetnek azért, hogy az esemény az ő nevüket viselje, s ne csak a műsorok támogatói között sorolják fel őket.

Igaz, ebből a kiadók hirdetési osztályai nem részesülnek. Akárcsak a sportban, a kulturális eseményeknél is jellemző: a közönség célzott elérésében is szüksége van a rendezvényszervezőnek a médiára, amelyhez általában csak támogatók segítségével juthatnak hozzá. Amíg azonban a sportban bevett szokás, hogy klubok, például a Matáv Sopron labdarúgócsapata vagy események, mint a Borsodi Liga megvásárolt neve elterjedt a köztudatban, addig kulturális rendezvények esetében még sokan ódzkodnak az ilyen névhasználattól (igaz, a névadó szponzorálást százmilliókért kiváltó Borsodi Sörgyár Rt.-nek is hónapokig szembe kellett néznie azzal a ténnyel, hogy a médiumok nagy része továbbra is az NB I-el azonosította az első osztályú bajnokságot).

Hargitai Lilla, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) főtitkára szerint attól, hogy egy kulturális rendezvény nevében szerepel a főtámogató neve, amelyet ily módon tüntetnek fel a sajtóban, még nem lesz pr-cikk az írás. Amíg azonban a médiatörvény szabályozza, miként kell a televíziós és rádiós műsorszámok támogatóit megjeleníteni, addig a sajtótörvény nem foglalkozik a kérdéskörrel. A médiatörvény szerint a támogatókat a műsorszám elején és/vagy a végén lehet/kell bemutatni. A névadó szponzorokkal kapcsolatban mindössze az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) állásfoglalása ismert. E szerint elfogadható, ha teljes névvel jelenik meg vagy hangzik el egy-egy kulturális esemény címe, amelyben szerepel a főtámogató neve - mondta Hargitai Lilla.

Az újságírói etikai kódex szerint minden reklámot és fizetett közleményt jól észrevehető módon kell megkülönböztetni a tudósításoktól - hangsúlyozta Halák László. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) etikai bizottságának elnöke lapunknak elmondta: a szponzorokat burkoltan vagy a nélkül felsorakoztató úgynevezett termelési riportok megnövekedett száma miatt veszélyben vannak a hagyományos újságírói műfajok, de ezek sajátosságait, jellegzetességeit a névadó szponzornak az esemény elnevezésében való feltüntetésével még be lehet tartani.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.