Járai Zsigmond a Reutersnak adott nyilatkozatában, illetve egy konferencián tegnap elmondta, hogy az MNB a jövőben egyértelműen az inflációs cél elérésére koncentrál. A jegybankelnök úgy vélte, hogy a kitűzött cél gyengébb árfolyammal és erősebb kamatokkal is teljesíthető.

Elemzők szerint ez azt jelenti, hogy a jegybank és kormány feladta az árfolyamcél-követést az inflációs cél érdekében, miután tavaly a forint többször spekulációs támadás célpontja volt.

Elmondta: a kormány kezében van a döntés az euróbevezetés időpontjának kijelöléséről, és a jegybank a maga részéről mindent megtesz, hogy a kormány által kijelölt céldátumot tartani lehessen, illetve teljesíteni fogja azokat a feltételeket, amelyek részben a jegybanktól függnek. Járai nyilatkozatát kedvezően értékelte a piac, amely szintén az alacsony infláció elérését tartja a legszükségesebb feladatnak. A szakértők szerint ez csak összehangolt árfolyam- és kamatpolitikával valósítható meg.

A jegybankelnök által elmondottak alapján kijelenthető, hogy a jegybank a közeljövőben nem mérsékli a kamatot. Az MNB vélhetően kivár, és a költségvetési szigorítások eredményétől függően határoz a szükséges lépésekről.

A jegybankelnök mostani nyilatkozata a tavalyi inkonzisztens kommunikációhoz képest pozitív irányba mutat, ám a pénzügyi egyensúlyról még korai lenne beszélni. Ezt Lars Christensen, a Danske Bank elemzője mondta, aki szerint a csatlakozni kívánó országok közül Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban gyors fiskális kiigazítást kell véghezvinni a pénzügyi válság elkerülése érdekében. Az uniós csatlakozás extra kiadásokat von maga után, ezért a mostani fiskális kurzus mellett óriásira duzzadna a hiány. Ha a kormányok addig nem teszik meg a szükséges lépéseket, akkor fájdalmas intézkedésekre kényszerülhetnek. (NG 1., 3. old., MH, 9. old., NSZ 5. old.)