Hatékony módszerek az allergia kezelésére

Az allergiás nátha, a szénanátha előfordulási gyakorisága még nagyobb ütemben nőtt, az utóbbi években hazai vizsgálatok a gyermekek körében 8,1 százalékos, serdülőkorban 21 százalékos megbetegedési gyakoriságot találtak.

Az allergiás nátha nem életet veszélyeztető betegség, kellemetlen tünetei - tüsszögési rohamok, kínzó orrfolyás, orrdugulás, szemviszketés -, amelyeket általános tünetek kísérhetnek (fejfájás, fáradékonyság, hőemelkedés, csökkent koncentrálóképesség), zavarják a munkavégzést, gyermekek esetében a tanulást, a betegek éjszakai pihenését, komolyan rontják az életminőséget. Sok esetben áll fenn az ún. keresztallergia jelensége. A pollen-élelmiszer keresztérzékenység miatt sok szénanáthás betegnél bizonyos zöldségek, gyümölcsök fogyasztása után a szájpad viszketése, alkalmanként duzzanata lép fel, ritkán általános allergiás tünetekkel, csalánkiütésekkel kísérve. Jellegzetes keresztallergia áll fenn a nyírfapollen és az alma, körte, őszibarack között, továbbá a parlagfű és dinnye, banán között, az üröm és a zeller között.

Az allergiás nátha népegészségügyi jelentőségét a társadalom részére növekvő gazdasági teherként nehezedő kezelési költségek adják. Kézenfekvő a kérdés, hogy mi okozta az allergiás kórképek ilyen robbanásszerű növekedését a XX. század második felében?

Bár az asztmára és általában az allergiás betegségekre való hajlam öröklődik, a jelenséget kizárólag genetikai hatásokkal magyarázni nem lehet, az ilyen arányú átörökítéshez többnemzedéknyi idő szükséges. A kutatók ezért a környezeti változásokban keresik az okokat. Az ipar és az autóközlekedés fejlődésével szennyezetté vált a levegő, az élelmiszerek nagy része mesterséges adalékanyagokat, tartósítószereket és színezőanyagokat tartalmaz, a háztartásokban mindennapos a vegyszerek használata, nagyon sok új gyógyszer került forgalomba, a műanyaggyártás teljesen új munkaköröket teremtett stb.

Az immunrendszert ért leglényegesebb változás azonban az infekciók visszaszorításával kapcsolatos. A védőoltások és antibiotikumok bevezetésével, valamint a jobb lakóhelyi higiéniás viszonyok következtében az immunrendszert a korai gyermekkorban - az immunrendszer érési időszakában - jóval kevesebb stimulus éri, mint akár 50 évvel ezelőtt. Az allergia kialakulásának mechanizmusát ma legtöbben az ún. "higiéniahipotézissel" magyarázzák, amely szerint a korai gyermekkorban elszenvedett infekciók gyakorisága és az allergiás kórképek kialakulása között fordított összefüggés áll fenn. A légúti allergiás betegségek európai előfordulását elemző nagy tanulmányok mind megemlítik, hogy a kelet-európai országokban - ahol az elmúlt 50 évben a gyermekek csecsemőkoruktól közösségbe kényszerültek, és gyakori légúti infekcióknak voltak kitéve - kevesebb a szénanáthás és asztmás beteg, mint Nyugat-Európában, ami alátámasztani látszik a koncepciót, hogy a korai gyermekkorban elszenvedett bizonyos típusú fertőzések védelmet jelentenek az allergia kialakulásával szemben.

A jelenség immunbiológiai magyarázata szerint az infekciók által kellően stimulált immunrendszer a szervezet számára ártalmatlan környezeti allergénekkel (virágporok, háziporatka, állati szőrök stb.) szemben toleranciát alakít ki, azaz nem termel ellenük ellenanyagokat, amelyek nélkül nem alakul ki allergiás betegség. Ellenkező esetben, az immunrendszer a környezeti allergének ellen fordulva specifikus ellenanyagokat termel a pollenek (különböző fák, pázsitfüvek, parlagfű és egyéb gyomok virágpora), a háziporban élő atkák, állati szőrök, gombák és egyéb ártalmatlan anyag ellen. A legtöbb allergén esetében kimutatott, hogy az érzékenyítés folyamata a környezetben lévő allergén mennyiségének a függvénye.

Jól példázza ezt a hazai parlagfű-allergia története. A hazai légúti allergiás betegek jelentős hányadát a parlagfű-allergiás betegek csoportja adja, nagyobb részük augusztus-szeptemberben, a parlagfű virágzásának időszakában szénanáthás tünetektől szenved, kisebb hányaduk egyidejűleg asztmás is. A parlagfű a múlt század elején gabonaszállítmányokkal került át Észak-Amerikából Európába. Az igénytelen és a hazai klímán is jól szaporodó gyomnövény okozta allergiák előfordulási gyakoriságának növekedését már a 60-as években jelezték az allergológusok. Ebben az időben az ország parlagfű-szennyezettsége kb. negyede volt a jelenleginek, a Dunántúl Balatontól délre eső területeit érintette. Mára az egész országban elterjedt, felmérések szerint a 6,2 millió hektárnyi mezőgazdasági területéből 5 millió hektárnyi a parlagfűvel többé-kevésbé szennyezett terület.

Amilyen ütemben terjedt a gyomnövény, olyan ütemben nőtt az allergiás betegek száma. Az ország közvéleményét megmozgató tömeges megbetegedések mellett az érintett hatóságok sem mehettek el szó nélkül, a 80-as években (ennek már 20 éve!) megkezdődtek az érintett tárcák (földművelésügyi, környezetvédelmi, egészségügyi) egyeztetései. A feladat a laikusok számára is egyértelmű volt, a parlagfüvet irtani kell. Mezőgazdasági, növényvédelmi szakemberek kidolgozták a parlagfű-mentesítés lehetséges módjait (kaszálás és vegyszeres gyomirtás kombinálása, füvesítés stb.), aminek költségei - tekintettel a fertőzött területek nagyságára - több milliárd forint nagyságrendűek. Az országos parlagfű-mentesítési program megvalósítása érdekében tavaly parlamenti bizottság alakult, de a kormány által e célra megszavazott milliárdok az idén a gazdasági megszorítások áldozatául estek. A parlagfű-mentesítés becsült költségeit (5-6 milliárd forint) összehasonlítva a parlagfű-allergia okozta szénanátha és asztma kezelési költségeivel nyilvánvaló: a gyomnövény irtása olcsóbb lenne!

2002-ben az allergiás nátha kezeléséhez használt szerek (ún. antihisztamin tabletták és a helyileg, az orrban ható szteroidok) teljes forgalma közel 6 milliárd forint volt, az asztmaellenes gyógyszerek teljes évi forgalma kb. ugyanennyi.

Természetesen a gyógyszerfogyasztás nem kizárólag a parlagfű-allergia okozta megbetegedésekkel kapcsolatos, de a szénanátha vonatkozásában - ismerve a hozzávetőleges hazai megbetegedési gyakoriságot - azt mondhatjuk, a gyógyszerköltségek kb. 60-65 százaléka a parlagfű-allergia okozta allergiás nátha kezelésére fordítódik.

Egészségügyi gazdasági elemzések szerint az asztma társadalmi összköltségének nagyobb részét, a betegséggel kapcsolatos közvetett (hiányzó munkanapokból származó) kiadások adják és csupán kisebb hányadáért, kb. egyharmadáért felelősek a közvetlen költségek (gyógyszerek, ambuláns vizitek, kórházi és intenzív osztályok kezelési költségei). Ebből következik, hogy a szénanátha és az asztma kezeléséhez kifejlesztett hatékony új

gyógyszerek (közülük sok törzskönyvezett készítmény évek óta vár társadalombiztosítási befogadásra), amelyek tünetmentességet, ezzel munkaképességet és jó életminőséget biztosítanak a betegek számára, nemcsak farmakológiai szempontból hatékonyak, mellékhatásoktól mentesek, de költséghatékonyak is.

Az allergiás nátha gyógyszeres kezelése a betegség súlyosságának a függvénye. A nemzetközi terápiás ajánlások - amelyek alapján a hazai kezelési útmutató is elkészült - lépcsőzetes terápiát javasolnak. Ennek lényege, hogy a kezelés a betegség enyhe és súlyosabb formáiban egyaránt az antihisztaminoknak nevezett allergia elleni gyógyszerek adásával indul, ami nem kielégítő terápiás hatás esetén az orrban helyileg ható szteroidok adásával egészül ki.

A legkorábbi antihisztaminok, az ún. első generációs készítmények kiterjedt alkalmazását a gyenge allergia elleni hatásuk mellett mellékhatásaik - nyugtató, álmosító, étvágyfokozó hatás - miatt korlátozták, ezért az allergiás nátha kezelésében ma már nem használtak. A gyógyszercsoport farmakológiai fejlesztése egyre hatékonyabb és egyre biztonságosabb, a fent leírt mellékhatásokkal már nem rendelkező molekulákat eredményezett, amelyeknek legújabb generációjával az allergiás nátha és a kísérő betegségei, mint az allergiás kötőhártya-gyulladás vagy élelmiszer-keresztallergiák miatt esetleg fellépő általános allergiás tünetek hatékonyan kezelhetők, illetve megelőzhetők. A szénanáthás betegek kb. egynegyede egyidejűleg asztmás is, irodalmi adatok szerint a legújabb antihisztamin-molekuláknak bizonyos asztma elleni hatása is kimutatható, adásukkal a szokásos asztma elleni gyógyszerek adagja csökkenthető.