Már januárban leállhatott a Barátság kőolajvezeték, de csak a szennyező levegő miatt riasztottak – miért csak most szóltak az ukránok?

Nem érkezik Magyarországra kőolaj a Barátság olajvezetéken, mert azt a múlt hónapban kétszer is orosz támadás érte. A hírt Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter jelentette be a Bloomberg tudósítása szerint. Ha igaz a más forrásból meg nem erősített hír, akkor a hazai ellátás szempontjából az az elsődleges, hogy Magyarország rendelkezik három hónapra elég biztonsági kőolaj- és üzemanyagkészlettel, továbbá számíthat a tengeren érkező alternatív olajra, amelyet a Horvátország felől belépő Adria vezeték szállít. 

Valóban megsérülhetett a Barátság

Ám mielőtt amiatt aggódnánk, hogy honnan kap kőolajat a Mol százhalombattai finomítója a szállítás leállásának elhúzódása esetén, sorra kell venni, mi az, amit biztosan tudunk:

• A Barátság érintett, déli ágának kapacitását a több évtizeddel korábbi igényekre szabták, azóta azonban nem érkezik rajta folyamatosan az olaj. A Mol havonta kér néhány tételt, néhány napon át.
• A Mol jelenleg még kevesebbet rendel, mert a finomító olajigénye megcsappant egy tavalyi tűzeset miatt. Egyelőre tart a létesítmény javítása. Így azután nem lettünk sokkal okosabbak a Bloomberg név nélküli forrásának azon értesülésétől, mely szerint a Mol most kevesebb orosz olajat igényel, mint egy éve.
• A Világgazdaság értesülése szerint a nagykereskedők nem jelezték, hogy a vezeték sérülése óta ne kapták volna meg a Moltól rendelt olajterméket.
• Ukrajna jórészt Magyarországról vásárol gázolajat, például tankjaiba. Keleti szomszédunknak messze nem érdeke, hogy leállítsa azt az olajszállítást, amelytől a saját gázolajellátása is függ.

Ha tehát ukrán területen elzárták az olajcsapot, annak valóban műszaki oka volt, vagyis ahogyan bejelentették: háborús támadás érte. Mindazonáltal megnyugtató lenne, ha

• hír érkezne a vezeték javításáról,
• vagy orosz oldalról az említett támadásról,
• esetleg információ a Moltól,

amelynél egyébként érdeklődött a Világgazdaság, de még nem kapott választ. 

A pontos helyszínt sem közölték, csak egy képet egy tűzoltásról. További sovány részlet, hogy a Reuters szerint az ukrán Naftogaz január 27-én jelezte, hogy megtámadták egyik kelet-európai létesítményét, de nem közölte, melyiket. Ugyanakkor Brodi település hatóságai figyelmeztették a lakosokat az olajtermékek égése okozta légszennyezésre. Brodinál találkozik a Barátság a csővezeték az Odessza útvonalhoz, amely a fekete-tengeri terminálokhoz vezet.

Volt kérdőjel az unecsai ukrán támadás történetében is

Az Európába tartó orosz olajvezeték oroszországi részét tavaly augusztusban ukrán támadás is érte. Az akkori bejelentések szerint emiatt leállt a Magyarországra történő olajszállítás, ám ez így pontatlan. Egyrészt a Mol éppen azokban a napokban, hetekben nem is rendelt orosz olajat, beszerzéseinek szakaszos voltán túl azért, mert karbantartás folyt a százhalombattai finomítóban. Ám, ha rendel, érkezik is az import. Az ukrán támadásnak ugyanis az unecsai olajközpontnak nem a nyugatra tartó, későbbi szakaszán Barátságnak nevezett cső volt a célpontja, hanem az az északi ág, amely az orosz olajexport más piacait szolgálta.

Két hónapja is érkezett hír arról, hogy a Barátságot ukrán támadás érte, állítólag már az ötödik. Az akkori bejelentés szerint is veszélybe került a magyar és a szlovák kőolajellátás.   

Minden alternatíva drága a magyar fogyasztóknak

Ha eddig megúsztuk is, az Ukrajnában folyó háború miatt közvetlenül és közvetve is kiszolgáltatottá vált Magyarország kőolajellátása. A közvetlen veszély nyilván az, ha a háborúban megsérül a szállító infrastruktúra, a közvetett pedig az uniós RePowerEU terv, amely rákényszerítené Magyarországot és Szlovákiát, hogy 2027-ben álljon le az orosz olaj vezetékes importjával. Az uniós döntést e két ország megtámadta, közben azonban a Mol – már több éve – készül a váltásra. Fokozatosan képessé teszi a százhalombattai finomítója az orosztól eltérő összetételű kőolaj feldolgozására. A létesítmény mintegy egyharmad részben már most is alternatív forrásból dolgozik, de az arány további növelése rontaná a tevékenysége hatékonyságát. Éppen e hatékonyságromlást zárná ki a folyamatban lévő, ám költséges beruházás.

Szintén sokba kerül az Adria kőolajvezeték igénybevétele. Az éveken át alig használt cső felújításához az üzemeltető Janaf társaság a Moltól származó információ szerint a szükségesnél később látott hozzá, az az eset pedig bejárta a világsajtót, hogy a Janaf tavaly durván megemelte a Mol számára a szállítási tarifákat. Igaz, a Mol pozíciói javultak a szerbiai NIS többségének megszerzése óta: mivel a NIS a Janaf fő vevője, szinte eltartója, a horvát társaságnak már komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy a szerbiai finomító új tulajdonosának a kedvébe járjon.