Magyarország vezeti az uniós rangsort az atomenergia kérdésében, nukleáris reneszánszát éli az EU
A nukleáris erőműveket elutasítók aránya harmadára csökkent, a támogatóké pedig több mint kétszeresére növekedett tíz év alatt az Európai Unióban. A leginkább atomenergia-párti tagállam Magyarország, ahol 75 százalék támogatja, 22 százalék elfogadja és mindössze 3 százalék ellenzi a technológiát. A radikális zöldpártok ideológiavezérelt energiapolitikája egyre inkább kikopik az európai közvéleményből. Az atomenergia nélkülözhetetlen elemét jelenti a biztonságos, megfizethető és alacsony károsanyag-kibocsátású energiamixnek – mutatott rá csütörtökön közzétett elemzésében a Századvég.
A sor egyik végén Magyarország, a másikon Ausztria
A Századvég Európa Projekt-kutatásában kapott eredmények szerint az uniós lakosság atomenergiával kapcsolatos megítélése jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedben. Míg 2016-ban a véleménnyel rendelkezők 45 százaléka ellenezte és 17 százaléka támogatta a technológiát, az arányok 2026-ra csaknem megfordultak: 15 és 37 százalékra
Noha a vizsgált időszakban valamennyi uniós tagállamban javult az atomenergia megítélése, az országok között továbbra is jelentős különbségek vannak, amelyeket a technológia helyi energiamixben betöltött szerepe és a politikai viták is befolyásolnak.
A legnagyobb támogatottságot Magyarországon (75 százalék), Csehországban (56 százalék), Bulgáriában (55 százalék) és Franciaországban (51 százalék) mérték.
A nukleáris alapú energiatermelés mind a négy országban legalább egyharmados súllyal jelenik meg a villamosenergia-mixben, és az atomenergia-ellenes mozgalmak egyik országban sem tudtak áttörő eredményeket elérni.
Ezzel szemben a legnagyobb arányban (43 százalék) Ausztriában utasítják el ezt az energiatermelési módot, ahol bár korábban építettek atomerőművet, de azt egy 1978-as népszavazás nyomán soha nem indították be. A 2016-os adatfelvétel óta azonban még Ausztriában is csaknem felére csökkent a technológiát elutasítók aránya: 78-ról 43 százalékra. Ezen túl, az ellenzők aránya csak olyan országokban éri el a 30 százalékot (Ciprus, Málta, Írország, Görögország és Portugália), ahol nem üzemelt nukleáris létesítmény.
Belgium, Hollandia és Svédország pár éve még ki akarták vezetni a működő erőműveiket, de mostanra új beruházások indítását vagy a meglévő blokkok üzemidejének meghosszabbítását tervezik. Spanyolország még fenntartja ugyan leszerelési tervét, de az egyre ingatagabb lábakon áll. Olaszország évtizedekkel ezelőtt leállította a létesítményeit, de most újak építését tervezi, és Németországban is egyre gyakrabban felvetik a közelmúltban bezárt blokkok újraindításának vagy újak nyitásának szükségességét.
Kiterjedt kutatást végeztek az atomenergia megítéléséről
Az Európa Projekt közvélemény-kutatást 2016-ban mind a 28 uniós tagországban elvégezték, hogy megvizsgálják az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. Ennek keretében országonként ezer, azaz összesen 28 ezer véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdeztek meg. Az évenként megismételt kutatás legfrissebb adatfelvételére 2025. november 17. és 2026. január 16. között került sor Európa 30 országában, 30 ezer fő megkérdezésével, CATI-módszerrel. A közleményben szereplő eredmények a véleménnyel rendelkezők arányaira vonatkoznak, azaz nem tartalmazzák azokat, akik nem tudtak vagy nem akartak felelni, illetve, akik még nem hallottak a technológiáról. A 2016-os eredmények a European Social Survey 2017-ben publikált adatfelvételéből, a továbbiak pedig a Századvég Európa Projekt-kutatásaiból származnak.
Paks II.: Szijjártó Péter veszélyre figyelmeztetett, felgyorsítják a paksi bővítést – megvan, ki veszi át a Siemens helyét a beruházásban
Szijjártó Péter szerint az EU-ban felmerülő, az orosz nukleáris ipart érintő szankciók veszélybe sodornák a beruházást és a rezsicsökkentés hosszú távú fenntarthatóságát. A kormány ezért felgyorsítja a paksi atomerőmű bővítését a Framatome és a Roszatom együttműködésében.
