Missziót töltenek be a díjazók

A tudomány, a tudományos tevékenység és ezek eredményei kevésbé megbecsültek Magyarországon, és nem irányul rájuk akkora társadalmi figyelem, amekkorára érdemesek lennének - véli Lantos Csaba, az OTP Bank Rt. vezérigazgató-helyettese, a Bolyai-díj egyik alapítója. A szakember úgy látja, a 80-as, 90-es évek időszaka devalválta a tudás értékét, így most olyan tudományos műhelyekre van szükség, ahol a fiataloknak megmutathatják, mit tudnak, miért és miről érdemes gondolkodni.

A magyar tudományos élet legrangosabb civil alapítású tudományos díjának egyik létrehozója szerint a kutatásban sikeres embereknek és csoportoknak beszédtémává kell válniuk, szükség van olyan tudósokra, akikre a társadalom fel tud nézni. Míg a versenysportolók köré legalább négyévente, az olimpia idején kultuszt teremt a társadalom, addig a tudósoknak alig jut elismerés - állapítja meg Lantos Csaba, aki szerint megfelelő technikákkal, filmekkel közelebb lehetne hozni az embereket a tudományos eredményekhez. A Bolyai-díjnak a magyar tudósok jutalmazásán és ösztönzésén túl - a díj alapítója szerint - az is feladata, hogy ezt a fajta tudást a társadalom számára hozzáférhetővé tegye. Ezért fontos - és ezt a díjbizottsági tagok meg is értették -, hogy az emberek, akik díjat kapnak, nemcsak eredményes kutatók, hanem jó kommunikátorok is legyenek - hangsúlyozza Lantos Csaba.

A díjazó, aki úgy érzi, missziót tölt be a tudomány támogatásával, így fogalmaz: fontosnak tartom, hogy a díj teljes mértékben magyar. Vagyis magyarok alapították, és csak magyar, illetve magyar származású tudósok kaphatják. A gyermekeimnek és kortársaiknak szeretnék mintát mutatni a díjjal, hogy az igazi értékekre irányítsam a figyelmüket.