Az egészségügyben nem előzmény nélküli az informatika alkalmazása. A háziorvosi rendelők és a patikák munkája évek óta elképzelhetetlen számítógépek nélkül; hazánk volt az első európai ország, ahol már 1993-tól - elektronikus adathordozón továbbított jelentések alapján - teljes körű HBCS alapú finanszírozást vezettek be.

A továbblépéshez szemléletváltásra és meglapozó szakmai munkára van szükség. Az "informatika" ma már három nagy területet foglal magában. Hagyományos területe a nagyszámú "gépesített" adatkezelés, ami a gyógyítás adminisztrációjának segítését, a jelentések, dokumentumok rögzítésének automatizálását jelenti. Ezt a célt szolgálják a betegadminisztrációs rendszerek, amelyek nélkül elképzelhetetlen a kórházak, rendelők munkája. E korszerű rendszerek az orvosok napi munkáján kívül a gazdálkodás, a menedzsment munkáját is segítik, és nemcsak a hatékonyságjavulásnak, de a minőségmenedzsmentnek is alapvető feltétele az ezekre épülő vezetői információs rendszer.

Az intézményi rendszerek hagyományosan az intézményen belüli kommunikációt segítik. Ugyanakkor az informatikában az elmúlt években az internet megjelenésével alapvető változás történt. Nem véletlenül a szakterületet ma már az ICT (infokommunikációs technológia) névvel illetik: a kommunikáció e terület szerves részévé vált. Az internet segítségével nincsenek távolságok, realitássá vált az intézményközi kommunikáció, a csoportmunka, a telemedicina, az egészségügyi dokumentációk megoszthatása, a távdiagnosztika, távkonzílium stb. Ma már jó néhány hiányszakmában (radiológia, patológia stb.) ez hozhat megoldást, amikor a szakemberek több intézmény számára egy központban - vagy akár lakásukban - végzik a leletek, képek, metszetek értékelését.

Az informatika harmadik, felértékelődő területe a tudásmenedzsment. A korszerű informatika az orvosi tudás egyik legfőbb karbantartó és egységesítő eszköze. A legutóbbi felmérések bizonyítják: az orvosok több mint fele használja munkája során az internetet. Az új kormány célja a fejlődésben lemaradó területek, rétegek felzárkóztatása. Az internet segítségével a legeldugottabb faluba is ugyanaz az információ ugyanannyi idő alatt jut el, mint a Magyar Tudományos Akadémiára vagy Oxfordba. Az ágazati portál fejlesztése is ezt a célt szolgálja, egyre több hasznos információval segíti a kollégák munkáját, a betegek tájékozottságát.

Mindannyian tudjuk, milyen jelentős a korszerű kommunikációra alapozott kollektív tudás szerepe az orvosok közösséggé válásában. Ma már az internetes portálok és a kör-SMS-ek adják azt a lehetőséget, amely az orvosokat ismét szakmai és érdekközösséggé kovácsolja.

Az ágazati informatika fejlődésében - ebben a kormányzati ciklusban - az e-egészség program adja a munka gerincét. A programot 2003-ban indították, célja a kormány által elfogadott magyar információs társadalom stratégia (MITS) részeként az ágazati információs stratégia (MITS-esz) megvalósítása. A program egy összetett - 2003-tól 2006-ig tartó, az egészségügyi ágazatot, információkezelést és - feldolgozást eszközökkel és módszerekkel támogató - fejlesztésegyüttes. Miután egy koherens, hosszú távú fejlesztés kezdetéről van szó, érthető, hogy az első év alapozó lépései nem hoznak látványos eredményt. Ennek ellenére már vannak felmutatható eredmények.

Elkészült az ágazati portál, benne a minisztérium megújult honlapjával. Még ebben az évben új tartalmak jelennek meg rajta; a klinikai irányelvek fejlesztésében támogatni kívánjuk a csoportmunkát, az irányelvek egységes szemléletű készítését. Ebben az évben elkészül a portálon az a felület, amely az egészségügyi szolgáltatók belföldön és külföldön értékesíteni kívánt szolgáltatásait tartalmazza. Ennek a gyógyturizmus fejlesztésében lesz kiemelt szerepe, de a magyar lakosság jogos minőségi igényeinek a kielégítése legalább olyan fontos.

Az eredetileg kitűzött célt meghaladva, tavasszal útjára indítottuk a Dr. Info szolgáltatást. A www.drinfo.eszcsm.hu weboldalon elérhető cím folyamatosan, a 06 (40) 374-636 számon hívható telefonos szolgáltatás naponta 6-22 óra között információt ad az intézményi elérhetőségekről, a gyógyszer-információkról (pl. gyógyszerkölcsönhatásról), egészségügyi közérdekű hívószámokról. Május vége óta a honlapot több mint 97 ezren látogatták meg, és összesen 4900 ezer oldalt néztek meg rajta. Még az idén folytatjuk a Dr. Info fejlesztését, amely alkalmassá tehető arra, hogy tanácsot adjon, és tehermentesítse az egészségügyi ellátórendszert.

A hatékony, egységes elvű gyógyítás kialakulásában nagy jelentőségű a bizonyítékon alapuló orvoslás alkalmazásának segítését szolgáló projekt. A cél az orvosi gyakorlathoz legközelebb álló, legismertebb tényeken alapuló orvoslást támogató adatbázisnak, a Clinical Evidence 1 információinak a hozzáférhetővé tétele. Már több mint 120 egészségügyi intézmény használja a Clinical Evidence 2 bizonyítékokon alapuló orvoslást támogató nemzetközi tudásbázist (internetes hozzáférést). Folyamatban van az egészségügyi közintézmények számára, a BMJ Publishing zsebkönyv magyar változatának kiadása is. Még ebben az évben újabb pályázati forduló várható: elsősorban a szakmai kollégiumok számára kívánjuk elérhetővé tenni az adatbázist.

Hasonlóan a Dr. Infóhoz már működik a k+f projektek eredményeinek felhasználókkal történő összehozását lehetővé tevő internet alapú, transzparens pályázati rendszer, melynek segítségével lebonyolítottuk az első pályázati kört is (euinfkf.ne.hu). Ennek eredményeként két intézetben kontrolling rendszer, két (országos) intézetben transzplantációs adatbázis implementálása történik meg az idén.

Elkészült jó néhány olyan fejlesztés, amelynek hasznosulása a későbbiekben - elsősorban az EU-forrásokból megvalósuló fejlesztéseknél (hefop 4.4) - várható. Megfelelő szabványok és egységesítés nélkül kérdésessé válna a több milliárd forint felhasználásának hatékonysága. Idetartoznak az egészségügyi informatikai szabványok fejlesztései (az e-egészség program, e-kórlap, e-konzílium, e-lelet, e-recept, e-fin elektronikus üzenet szabványának elkészítése, mely már a Magyar Szabványügyi Testület által befogadott szabványtervekig jutott), és a fogalomtárak fejlesztései (e-adat, e-páciens, e-beavatkozások, e-eszközök fogalomkörökben), az elektronikus aláírás és az elektronikus egészségügyi közhiteles nyilvántartások előkészítése, melyek mind az ágazat egészét szolgálják.

Ezek a szabványfejlesztések alapozzák meg a társadalombiztosítás informatikai fejlesztéseit is, beleértve az EU-szabványoknak megfelelő kártyát. Kártyaügyben nem érdemes megelőznünk a világot: ha már egyértelműek lesznek az EU-elvárások, adottak az alkalmazások, akkor célszerű ebbe komolyabb erőforrást fektetni. Pillanatnyilag az E111-es nyomtatvány kiválthatósága a cél.

A ciklus legjelentősebb hatású fejlesztése természetesen az NFT humán erőforrás operatív programjának 4.4-es programja, amely az elmaradott régiók egészségügyi it-fejlesztését szolgálja. A program 4 milliárd forintos költségvetésű, ebből 3 milliárdot az EU strukturális alapja áll, a hazai forrás egymilliárd forint. A jó hír: ezt a költségvetés fizeti, a részt vevő intézmények gyakorlatilag nem fizetnek önrészt.

A program egyaránt szolgálja az intézményközi és az intézményi fejlesztést, de a hangsúly az eddigi központi projektekhez képest áttevődött az intézményközi kommunikációra, a szabványos felületek megteremtésére. Így durván egymilliárd forint szolgálja az intézményközi kommunikációt, 3 milliárd pedig az egészségügyi szolgáltatók informatikai fejlesztéseit. A pályázaton a hátrányos helyzetű térségekben szerveződő konzorciumok indulhattak. A kedvezményezettek kiválasztása megtörtént: a három régióban összesen 42 kórház és rendelőintézet vesz részt a konzorciumokban, valamint 259 háziorvosi praxis csatlakozott hozzájuk. Még egy fontos adat: mindez 54 kistérséget fed le.

Jelenleg a részletes pályázatok előkészítése, az igénymegfogalmazás folyik, és 2005-re várható mindkét területen a tényleges megoldást adó tender kiírása. A fejlesztések 2006-2007-ben készülnek el.

Mindez bizonyítja, hogy az informatika nem csak a jelszó szintjén prioritása az egészségügyi kormányzatnak. Ezen a területen már megvalósult a több cikluson átívelő, szakmai szempontokon, szorgos aprómunkán alapuló gondolkodás.