Pénzhegyet zúdított Brüsszel a tagállamokra fegyverre, három ország megint kimaradt
Lassan forognak az uniós kerekek, ha Magyarországnak kellene pénzt adni: keddre odáig jutottak a procedúrák, hogy szinte minden tagállam csont nélkül megkapta az igényelt hatalmas összegeket a fegyverkezésre, hárman azonban nem, köztük hazánk. A Financial Times névtelen forrásokra hivatkozva megszellőztette korábban: Budapest még az országgyűlési választások előtt jelentős kifizetésben részesülhet, mégpedig ebből a keretből.
A tanács keddi döntése értelmében
- Észtország,
- Görögország,
- Olaszország,
- Lettország,
- Litvánia,
- Lengyelország,
- Szlovákia
- és Finnország tervei kapták meg a végső jóváhagyást.
A nyolc ország összesen 74 milliárd euró (közel 29 600 milliárd forint) értékben igényel forrást a Európai Bizottság által működtetett, Security Action for Europe (SAFE) nevű pénzügyi eszközből. Lengyelország önmagában több mint 43 milliárd euróra (mintegy 17 200 milliárd forintra) nyújtott be igényt.
Egy másik csapat már sok milliárd eurót bezsebelt
Egy héttel korábban a védelmi miniszterek már jóváhagyták
- Belgium,
- Bulgária,
- Dánia,
- Spanyolország,
- Horvátország,
- Ciprus,
- Portugália
- és Románia
összesen 38 milliárd euró (mintegy 15 200 milliárd forint) értékű terveit.
A SAFE-program keretében összesen 19 tagállam nyújtott be kérelmet, közülük Csehország, Franciaország és Magyarország még az Európai Bizottság jóváhagyására vár.
A bizottsági döntés után kerülhetnek a tervek a pénzügyminiszterek elé végső elfogadásra, ami megnyitja az utat a hitelszerződések megkötése és az akár 15 százalékos előfinanszírozás folyósítása előtt.
Emberi aggyal felfoghatatlan összegek cserélnek gazdát
A SAFE az uniós végrehajtó testület által meghirdetett, 2030-ig akár 800 milliárd eurót (mintegy 320 000 milliárd forintot) mozgósító védelmi felkészültségi program része. A forrásokat lőszerekre, rakétákra, tüzérségi rendszerekre, drónokra és drónelhárító technológiákra, lég- és rakétavédelmi rendszerekre, valamint kiberbiztonsági, mesterségesintelligencia- és elektronikai hadviselési fejlesztésekre lehet fordítani.
Fontos feltétel, hogy a beszerzett eszközök döntően európai gyártásúak legyenek: az alkatrészköltségek legfeljebb 35 százaléka származhat az EU-n, az EGT–EFTA-országokon és Ukrajnán kívülről.
A konstrukció előnye, hogy a gyengébb hitelminősítésű tagállamok az Európai Bizottság kedvezőbb besorolásán keresztül juthatnak forráshoz.
Magyarország egy „apró” előlegre jogosult
A brit Financial Times értesülése szerint Magyarország a 150 milliárd eurós keretből 16 milliárd euróra (mintegy 6400 milliárd forintra) lehet jogosult. A lap név nélküli forrásokra hivatkozva azt írta: amennyiben a magyar tervet elfogadják, Budapest 2,6 milliárd eurós (mintegy 1040 milliárd forintos) első részlethez juthat még az országgyűlési választások előtt.
Az értesülés szerint egyes uniós tisztviselők attól tartanak, hogy a kifizetések visszatartása politikai beavatkozás látszatát keltené, és muníciót adna a Brüsszelt bíráló kampányüzeneteknek. A közlés nem hivatalos, a lap bizottsági álláspontot nem idézett.
A magyar kormány nem értette teljesen
Ahogy azt korábban megírtuk , a magyar kormány részéről korábban többször elhangzott, hogy a források kifizetését nem politikai, hanem szakmai alapon kellene megítélni. A vitát tovább árnyalja, hogy az Európai Unió Bírósága nemrégiben olyan jogi véleményt adott ki, amely megkérdőjelezte a 2023-as döntést, amikor 10 milliárd euró (mintegy 4000 milliárd forint) kohéziós forrást szabadítottak fel Magyarország számára.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter erre reagálva úgy fogalmazott: Brüsszel jogi eszközökkel gyakorol nyomást Magyarországra az Ukrajnának nyújtott támogatás ügyében.
Az ügy politikai vetületét erősíti, hogy az Európai Néppárt egyik képviselője, Michal Wawrykiewicz nyilvánosan bírálta a magyar kormánynak szánt kifizetést. A nyilatkozat ugyanakkor nem tért ki konkrét szakmai kifogásokra a SAFE-terv tartalmával kapcsolatban.
A jelenlegi helyzetben a magyar finanszírozási terv elbírálása elsősorban technikai és jogi folyamat, amelynek eredményét az Európai Bizottság döntése határozza meg. A SAFE-program eddigi jóváhagyásai azt mutatják, hogy a tagállamok többsége már megkapta a szükséges zöldjelzést, ugyanakkor Magyarország esetében a döntés időzítése a belpolitikai és uniós politikai viták miatt fokozott figyelmet kap.
A technikai döntések mögé tett politikai háttér olyannyira természetes közeggé vált már az EU-ban, hogy például az FT-nek már fel sem tűnt a visszássága, ami nem kirívó: másik is így tesznek, miközben a morális, „jogállamisági” érvelést azért időről időre előveszi Brüsszel.
