Mikor indul újra a német gazdaság? Soha – a legnagyobb kutatóintézet vezetője mondta ki a lesújtó valóságot
Egész Európa számára lesújtó jövőt vázolt fel országáról a legnagyobb német kutatóintézet. Mikor fog újraindulni a német gazdaság? Soha – mondta ki a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) vezetője. Ennek fényében Európa-szerte át kell gondolni a gazdasági stratégiákat, beleértve a németekkel erősen összefonódott közép-európai gazdaságokat. A DIW borús jövőt fest a németek elé, különösen, ha a szövetségi kormány nem hajt végre átfogó reformokat.
„A növekedési motor Németországban soha nem fog újraindulni, már csak a demográfiai okok miatt sem” – mondta Marcel Fratzscher. Hozzátette: egyszerűen nincs elegendő munkaerő a korábbi növekedési ütemek eléréséhez.
Ha ezen a ponton hiányérzetünk van, az nem csoda. A német adatok azt mutatják, hogy elképesztő ütemben hanyatlik az ipar: ebben a valamikor legendás német szektorban nem munkaerő nincsen, hanem munka.
Németországban mindig van lejjebb: több százezer ipari munkahely tűnt el, a hűlt helyüket nézik
Rekordtempóban zuhan a német ipari foglalkoztatás: tavaly 124 ezerrel kevesebb ember dolgozott az ágazatban, mint egy évvel korábban. A szakértők szerint a mély válságban lévő ipar – különösen az autó-, textil- és kohászati szektor – további leépítésekre kényszerülhet, ha nem jön valódi gazdasági élénkülés.
A Spiegel cikke szerint Fratzscher ezzel egy strukturális problémára hívta fel a figyelmet Németországban, miközben a németek továbbra is abban bíznak, hogy a jelenlegi stagnálást hamarosan erőteljes növekedés váltja fel, ennek számos előfeltétele már hiányzik. A nemzetközi szervezetek rendkívül gyengének ítélik Németország hosszú távú növekedési kilátásait.
Németország szerény növekedési potenciálja
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Németország hosszú távú potenciális növekedését éves átlagban mindössze 0,7 százalékra becsüli. A német kormány Gazdasági Szakértői Tanácsa szintén 0,7 százalékos értékre jutott, ami azt az átlagos éves növekedési rátát jelenti, amelyet Németország 2070-ig elérhetne.
A tartósan gyenge növekedés elsődleges oka az elöregedő népesség. Ez csökkenti a rendelkezésre álló munkaerőt, miközben a támogatásra szoruló nyugdíjasok száma várhatóan növekszik.
Fratzscher ebből a diagnózisból kiindulva
adóemeléseket és a támogatások csökkentését sürgeti.
A közgazdász javasolja a minijobok – speciális foglalkoztatás Németországban, a nettó jövedelem szinte megegyezik a bruttóval – megszüntetését, valamint a magasabb ingatlanadó bevezetését annak érdekében, hogy növeljék az ingatlanok gazdaságos fejlesztésére és hasznosítására irányuló ösztönzőket.
Emellett minden, a klímát károsító adókedvezményt – például a dízeladó-kedvezményt, a kerozin adómentességét és az ingázási támogatást – meg kell szüntetni vagy legalább csökkenteni.
Ezek önmagukban évente 60 milliárd eurót tesznek ki. Fratzscher a házaspárok közös adózásának eltörlését is szorgalmazta, ami körülbelül 22 milliárd euróba kerül az államnak.
Ha ezek után úgy érezzük, nem kaptunk választ rá, adóemelésekből és támogatáseltörlésekből hogy lesz gazdasági növekedés, nem vagyunk ezzel egyedül.
Az interjúból kiderül, az intézkedésekkel a szakember olyan más adólépéseket váltana ki, amelyeket ellenez.
Hatalmas a feszültség a német költségvetésben és politikában
Ez a vita inkább a probléma része lehet, mint a megoldásé.
Fratzscher arra számít: a fekete-vörös koalíció egyszerűen 19 százalékról 21 százalékra emeli az áfát. „Feltételeznünk kell, hogy a koalíció végül a könnyebb utat választja: 2 százalékponttal megemelik az áfát, ami további 30 milliárd euró bevételt hozna” – mondta Fratzscher. Bár egy ilyen emelés a lehetséges alternatívákhoz képest társadalmilag katasztrofális lenne, politikailag kényelmes megoldás.
„Mindkét párt meghúzta a saját vörös vonalait, és láthatóan nem hajlandó azokat feladni” – nyilatkozta Fratzscher az RND-nek.
A cikk szerint a kereszténydemokrata CDU/CSU elutasítja az adóemeléseket, míg a szociáldemokrata SPD nem akarja csökkenteni a jóléti állam kiadásait. Egyik fél sem kívánja mérsékelni a támogatásokat. Ezért csak az áfaemelés marad lehetőségként, noha gazdasági és politikai szempontból a reformokra sürgősen szükség lenne.
Január elején a német kormány csökkentette az éttermekben és gyorséttermekben felszolgált ételekre vonatkozó áfát. A korábbi 19 százalék helyett azóta csupán 7 százalékos áfát számítanak fel.
Korábban azt is megírtuk, hogy a beinduló német költekezésbe helyezi reményét az Európai Unió gazdasága. A német gazdaság gyors feltámadásában – ami jó hír lenne a magyaroknak is – nem hisz azonban a Nemzetközi Valutaalap sem. Az IMF világgazdasági jelentése szerint folytatódik Európa lemaradása, miközben vezető politikusai háborúra készítik fel az uniót.
