Kombinálják a tőkeemelést!
A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi (KP) Rt. által nyújtott tőkebefektetés előnyei akkor mutatkoznak meg leginkább, ha azokat pályázati (EU-s vagy hazai) forrásokkal, illetve a tulajdonos bankok által nyújtott beruházási hitelekkel (elsősorban a kedvező kamatkondíciójú Európa-hitellel) együttesen alkalmazzák a tőkeemelés időpontjában vagy annak ideje alatt - mondta lapunknak az eddigi tapasztalatok alapján Arató Krisztina vezérigazgató. Ebben az esetben ugyanis a tőkeemelést igénybe vevő vállalkozás a KP segítségével olyan projekteket is meg tud valósítani, melyek a szektorra általánosan jellemző nagymérvű alultőkésítettség miatt nem teljesülhetnének.
Pozitívumként említette a vezérigazgató, hogy ellentétben a pályázati pénzekkel, a KP-tőkeemelés nem utófinanszírozást jelent. Így a projektek megvalósítása a tőkeemelést igénylő kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára a tapasztalatok szerint nem okoz likviditási problémákat. Fontos különbség a KP tőkebefektetése és egy kereskedelmi bank által nyújtott beruházási hitel között, hogy a társaság a tőkeemelés után a kkv-ben egy előre meghatározott időtartamra tulajdonostárssá válik, ellentétben a bankhitellel. Mivel a KP tulajdoni hányada - a tőkebefektetés után - a felemelt (jegyzett) tőkében kevesebb mint 49 százalék, a vállalkozás nem veszti el kkv státusát és az ezzel járó adó- és egyéb kedvezményeket.
Arató Krisztina elmondta, hogy a KP azon korlátolt felelősségű társaságokba vagy részvénytársaságokba fektet be tőkét, amelyek olyan fejlődési potenciállal bírnak, amelyet a vállalkozás tőkehiány miatt nem tud kihasználni. A beruházás megvalósításához szükséges összes forrásigénynek azonban összhangban kell lennie a beruházástól várt teljesítménynövekedéssel. A tőkeigény meghatározásánál a kkv tulajdonosainak, vezetésének olyan terveket kell bemutatnia, melyek azt bizonyítják, hogy a tőkeinjekció segítségével a vállalkozás egy az eddiginél intenzívebb növekedési pályára tud állni.
A befektetés időtartama jellemzően három-öt év. A társaságnak nem célja, hogy határozatlan időtartamra tulajdonostárs maradjon - hangsúlyozta a vezérigazgató. Ezért elvárja, hogy legalább három, de legfeljebb öt éven belül a tulajdonostársak kivásárolják a megszerzett tulajdonhányadát annak érdekében, hogy újabb befektetéseket hajthasson végre. A kivásárlás történhet az időszak alatt lényegében bármikor, ha a vállalkozás annyira megerősödik, hogy a tulajdonos ezt meg tudja tenni. Módját, feltételrendszerét a befektetéskor a felek előre rögzítik.
A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a vállalkozás irányítása a többségi tulajdonos (a kkv menedzsmentje) kezében marad. A KP a vállalkozás kisebbségi tulajdonosaként nem kíván beleszólni a társaság napi működésébe. Természetesen a KP - mint társtulajdonos - rendszeres, az üzletmenet legfontosabb jellemzőire kitérő információszolgáltatást ír elő, és meghatározott kérdésekben döntési jogokat szerez. Arató Krisztina szerint a jelenleg a portfólióban lévő cégek esetében ez a "szimbiózis" kiválóan működik. (MK)
