A hetente templomba járó katolikus fiatalok kétharmada jobboldali szavazó. Ez jó hír a Fidesznek. Az kevésbé, hogy a harminc év alattiaknak csupán négy százaléka tartozik ebbe a csoportba - írja a Népszabadság. A 15-29 éves korosztályhoz tartozók többsége vallásosnak tartja magát, az egyházi tanításokat azonban kevesen követik. A legtöbben a "vallásos vagyok a magam módján" kategóriába sorolhatók. Az elmúlt években ugyanakkor növekedett azoknak a határozottan nem vallásos fiataloknak az aránya, akik ateista nézeteket képviselnek - értékeli Rosta Gergely szociológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa a kormányzati megrendelésre készült Ifjúság 2000 és Ifjúság 2004 vizsgálat eredményeit. Az értékrendek alapján nincs lényeges különbség a vallásos és a nem vallásos fiatalok között. A nem vallásosak számára valamivel fontosabb a gazdagság és a hatalom, de jellemzően mindkét csoport a békét, a családot tekinti az elsődleges értéknek.

Politikai szempontból meglehetősen nagy az eltérés, ez a szavazási hajlandóságban is megmutatkozik. Ha most lennének a választások, akkor a fiatalok átlagosan 40 százaléka menne el szavazni, míg például a hitüket gyakorló, heti rendszerességgel templomba járó katolikusoknak a 65 százaléka. Utóbbiak kétharmada a Fideszre voksolna. Ebből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, hisz a hetente templomba járó katolikusok csak négy százalékát teszik ki a harminc év alattiaknak - jegyzi meg a szociológus. A Fidesz helyzete kedvezőbb, mert összességében jóval népszerűbb a fiatalok körében, mint az MSZP. Igaz - mondja Rosta -, ez nem feltétlenül világnézeti elkötelezettséget jelent, inkább azt jelzi: bármekkora változások történtek is a jobboldalon, a fiatalok nagy része még mindig generációs pártként tekint a Fideszre. (Nol.hu)