Az MSZOSZ közel százezres minimálbért akar
A munkavállalói oldal a tervek szerint holnap tárgyal a közös álláspontról, amelynek alapját az MSZOSZ javaslata jelenti, ezt küldték el a partnereknek - mondta Hódi Zoltán, a bér- és kollektív megállapodás bizottság munkavállalói oldalának ügyvivője. A munkaadói oldal csak a hivatalos kormányzati ajánlás megismerése után tárgyal a kérdésről; az OÉT következő plenáris ülését október 7-ére tűzték ki. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) a minimálbér esetében a kormányzati elképzelésnél nagyobb szorzószámokat tart szükségesnek: 1,25-öt, illetve 1,5-öt javasolnak. A számok nem hasra ütéssel születtek: egy 1992-es határozat tervezetében már szerepeltek - tudtuk meg Hanti Erzsébettől, az MSZOSZ gazdaságpolitikai szakértőjétől. Véleménye szerint jelenleg is van ekkora keresetkülönbség a szakképzetlen és a szakképzett munkaerő között, utóbbiakból ugyanis hiány van a magyar munkaerőpiacon, miközben az MSZOSZ által javasolt összeget ők most is megkeresik.
Ugyanezzel az elvvel magyarázta a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén a 150 százalékot is, ráadásul ezzel az államigazgatáson kívül dolgozó diplomások minimális fizetése közeledne a közalkalmazotti bértáblához, amely 2002 óta százezer forinttal számol. A továbbiakban érdemes volna ezeket a szorzószámokat mint a valóságban érvényesülő kereseti különbségeket fixálni, és nem minden esetben három abszolút számot közölni - mondta Hanti.
Az MSZOSZ indoklásában egy másik szempont is szerepel: legalább ilyen garantált minimálbérekkel lehet azt elérni, hogy ne legyen nagy különbség a bejelentett, a járulékfizetés alapját képező és a ténylegesen kifizetett keresetek között. A munkaügyi tárca átlagosan 3,5-4 százalékos nominálbér-növekedéssel számol jövőre - mondta Herczog. Ez 2 százalékos inflációval és a személyi jövedelemadó változásaival együtt 2,5-3,5 százalékos reálbér-emelkedést eredményez; Veres János pénzügyminiszter korábban 3 százalékos reálbéremelést tartott lehetségesnek.
Az MSZOSZ a GDP-növekedéssel megegyező, 4 százalékos reálbér-emelkedést szeretne elérni, illetve az eddig megismert adóelképzelésekkel és a 2 százalékos inflációval kalkulálva bruttó 6,5 százalékos keresetnövelést tart indokoltnak. (Napi Gazdaság)
