Fizessetek, földművesek!
A megművelt termőföldek után hektáronként 1000, a szőlő- és gyümölcsültetvényekre 3000 forintot kellene befizetniük minden év szeptember 30-ig azoknak a gazdáknak, akik elemi csapás esetén kártérítésre tartanának igényt a létrehozás előtt álló nemzeti agrárkár-enyhítési alapból - áll az FVM lapunk birtokába jutott törvénytervezetében. Bár az új rendszer bevezetését az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény is előírja, az alap megalakítására csak a száz lépés program nyáron meghirdetett agrárfejezetében vállalt konkrét kötelezettséget a kormány.
Az elképzelések szerint a "katasztrófaalap" januártól kezdené meg működését közhasznú társaság formájában, amelyet az agrárminiszter hozna létre. A csatlakozni kívánó termelőknek az intézménnyel szerződést kellene kötniük. Az alap azokra az elemi károkra nyújtana részleges kompenzációt, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak nehezen lehet biztosíttatni (aszály, fagy, ár- és belvíz). A kárenyhítés akkor járna, ha a tényleges terméscsökkenés meghaladná a kárt megelőző, elemi csapástól mentes három év hozamértékének 30 százalékát. Ilyenkor a gazdálkodók kártérítés címén a kiesés 30 százalékon felüli részére számíthatnának. Ugyanakkor az intézménynek "arányos visszaosztást" kellene alkalmaznia, ha a jogos igények meghaladnák a bevételeket. A gazdák kisebb összegre tarthatnának igényt akkor is, ha veszteségeikre más biztosítóktól is kártérítést kapnának.
Az FVM ma azzal számol, hogy a tíz hektárnál kisebb gazdaságok zöme - érdektelenség miatt - nem csatlakozik az alaphoz. A komolyabb üzemeknél viszont az arány - méretkategóriáktól függően - 30-80 százalékos lehet. A legnagyobb belépési hajlandóságot a 300 hektárnál nagyobb termelőktől reméli a tárca, amelyektől öszszességében évi 2,5-2,7 milliárd forintos befizetést vár. Így az alap az állami kiegészítéssel együtt - többéves átlagban - 5-6 milliárd forinttal gazdálkodhatna. (A minisztérium szerint jövőre, vagyis a működés első évében még mintegy 1,5 milliárdos támogatás is elegendő lehet az FVM-büdzsében).
Az 5-6 milliárdos összeg kellő fedezetet nyújthat arra, hogy az alaphoz társult üzemek 30 százalékon felüli kiesése megtéríthető legyen - véli a tárca. A legnagyobb kifizetések az aszálykároknál várhatók. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet szerint a szárazság átlagosan háromévente jár valamilyen hozamkieséssel, míg hétévente súlyos (legalább 30 százalékos), tizenhárom évente katasztrofális (minimum 77 százalékos) kárt okoz. Súlyos aszálynál mai árakon 50, katasztrofálisnál 130 milliárd forint lenne az országos veszteség. Ennek 30 százalékon felüli része (a teljes kompenzációhoz szükséges összeg) mintegy 30, illetve 80 milliárd forintot tenne ki, ha a katasztrófaalaphoz valamennyi károsult csatlakozna. (HL)
