Lobbiérdekek formálják a kereskedelmi törvényt
A gazdasági tárca a kereskedelmi törvény tervezetében a beszerzési ár alatti áron való értékesítés már eddig is sok vihart kavart kérdését - a különböző lobbicsoportok nyomására - két változatban terjeszti a kormány elé - tudta meg a Világgazdaság. Az egyik változat szerint a jogszabály kiterjesztené a beszerzési ár alatti (veszteséggel) értékesítés tilalmát minden termékre - a tartós használatra szánt termékek kivételével. Meghatározná továbbá azokat a kivételeket (például a bolt megszűnése, szezon végi kiárusítás), amikor bizonyos időtartamra nem lenne érvényes ez a tilalom.
A másik variáció szerint a törvény nem tartalmazna előírást vagy tilalmat. Így az agrárpiaci rendtartásról szóló jogszabálynak megfelelően továbbra is csak a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekre vonatkozna. A kereskedelmi törvény tervezetének másik új eleme a jelentős piaci erejű kereskedőkre vonatkozó külön rendelkezés. Ez vezetné be a hazai jogba a jelentős piaci erő fogalmát oly módon, hogy elsősorban magatartási jellegű rendelkezéseket mondana ki a visszaélő kereskedelmi vállalkozások esetében. A szaktárca ezzel közvetlenül kíván védelmet biztosítani a kis- és közepes méretű beszállítóknak, s közvetetten - a hazai kereskedelmi ágazatban meghatározó számban és piaci részesedéssel működő - kisebb méretű kereskedelmi versenytársaknak.
A törvény - derül ki a kormány részére készített előterjesztésből - ezért meghatározná azt a részesedési mértéket, amely felett a kereskedelmi vállalkozás jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősül. Azt azonban ettől függetlenül is meg lehet állapítani, ha a piaci körülmények összessége alapján (például egy adott termék forgalmazásakor) a kirívóan egyenlőtlen alkuhelyzet bizonyítható. Minden olyan kereskedelmi vállalkozást jelentős piaci erőnek minősítenének, amelynek kereskedelmi tevékenységéből származó éves forgalma meghaladja a 150 milliárd forintot, illetve piaci részesedése a kereskedelmi forgalomból meghaladja a 10 százalékot.
A törvénytervezetben megjelennek más, eddig nem szabályozott fogalmak is, mint az internetes kereskedelem, a közterületi értékesítés, a nagy alapterületű üzlet. Egyes tevékenységek meghatározásait - például a kereskedelmi ügynöki, az üzleten kívüli árusítás - a hatályos jogszabályi háttérhez, illetve a változó kereskedelmi folyamatokhoz igazodva korszerűsítenék. Az üzletek nyitva tartásának rendjét a jövőben is a kereskedő állapítaná meg, de azt a jegyző a lakók egészséges életkörülményekhez és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében, külön jogszabályokban meghatározott szempontok figyelembevételével korlátozhatja.
