Újdonságok az új társasági törvényben
A leendő társasági törvény előkészítői arra törekedtek, hogy az új szabályozással bővüljenek a vállalkozók lehetőségei, egyszerűsödjön, gyorsabb és olcsóbb legyen a társaságalapítás. Nő a cégek autonómiája, nagyobb differenciáltság érvényesül majd a vezetési formákban anélkül, hogy a magyar társasági jog hagyományos struktúrája sérülne. A mainál gazdagabb szervezeti "étlapot" nyújt a hazai vállalkozóknak és a külföldi befektetőknek. Mindezt az elmúlt másfél évtizedben kialakult társasági jogi kultúra teszi lehetővé - nyilatkozta Sárközy Tamás professzor, a kodifikációs bizottság elnöke. Kiemelte: a cégalapítók és a cégbíróságok dolgát egyaránt könnyítendő egyik legfontosabb újdonság lesz a magyar jogban eddig nem alkalmazott törvényi szerződésminta bevezetése. Felhasználásával igen rövid idő alatt egyszerű bt.-t, kkt.-t vagy kft.-t hozhatnak létre a vállalkozók. Aki pedig cizelláltabb szervezetben gondolkodik, az változatlanul a hagyományos társasági szerződéssel élhet.
Nagyobb szabadságot kap a társaság az ügyvezetés kialakításában. Ma például egy személy legfeljebb három gazdasági társaságnál lehet vezető tisztségviselő. A kodifikátorok nem tartották indokoltnak a korlátozás fenntartását, mondván, nem a tisztségek számának, hanem annak van jelentősége, hogy kellően ellátják-e a vezetői feladatokat. Ennek eldöntése viszont a tulajdonosokra, és nem a törvényre tartozik. A leendő szabályozás megengedi azt is, hogy társasági szerződés a vezető tisztségviselő határozatlan időre szóló megválasztásáról rendelkezzék.
A külföldi, elsősorban az amerikai befektetők igényeire tekintettel - kizárólag a nyilvános részvénytársaságnál - egységes is lehet a vezető testület, nem lesz kötelező külön igazgatóságot és felügyelőbizottságot létrehozni. Különösen a német, az osztrák, a svájci befektetőkre figyelemmel vezetik be a felmentvény intézményét. Lényege: a társaság éves taggyűlése dönt arról, hogy a vezetők munkáját megfelelőnek tartja-e. Igenlő válasz esetén a társaság utóbb nem vonhatja felelősségre az ügyvezetést arra hivatkozva, hogy a cég érdekeivel össze nem egyeztethető módon járt el.
Az új megoldások csak lehetőségek - hangsúlyozta Sárközy Tamás. A hazai vállalkozói érdekek szem előtt tartásával igyekeztek helyt adni a külföldi igényeknek, hiszen nem csak a befektetésekért folyik a verseny, a társasági jogok is versengenek. A magyar törvény exportképes, respektje van a régióban éppúgy, mint az átalakuló Kínában és Vietnamban. Ha a szabályozás nem honorálja a befektetők jogos, teljesíthető érdekeit, akkor ebben a versenyben lemaradunk.
A tervezet őrzi a tradíciókat. Felmerült például, hogy legyen a kkt. és a bt. jogi személy. De több mint 160 éve egyik sem az, és miután ennek nincs anyagi vonzata, így ez változatlan marad. Ugyancsak felvetették, hogy a törvény fölöslegesen követeli meg a törzstőkeminimumot a kft.-nél. A kft.-nek azonban mindig is volt a magyar jogban törvényben előírt törzstőkéje. Nagyon fontos a haladás, de azokon a területeken, ahol a közösségi jog mozgásteret enged, nem kötelez minket, ott folytatni kell a hagyományokat - vélekedett a professzor.
A széles körű szakmai vita során egyetértés volt a lényegi kérdésekben. Mostanra mindössze egy fontos, voltaképpen nem is társasági jogi problémát, a közhasznú társaságok sorsát hagyták a kormányra a törvény-előkészítők. Szerintük ugyanis nincs szükség a kht.-ra, azt ki kell venni a Ptk.-ból. Helyére az új társasági törvényben a nonprofit társaság lépne mint kivétel a nyereségszerzést célzó üzleti vállalkozások között. Bármilyen társasági formában alapítható lenne, és külön eljárásban kérhetné, hogy közhasznúvá nyilvánítsák. A működő kht.-k két év átmeneti időt kapnának az átalakulásra, megszűnésre.
A tervezet a közeljövőben kerül a kormány elé, a törvény 2006. július elsején lépne hatályba. A már működő társaságoknak 2007 végéig kell alkalmazkodniuk társasági szerződéseikben az új szabályozáshoz. (KK)
