Óriásplakátok jelennek meg azzal a felirattal, hogy a cigányzene hungarikum, a cigányozás ne legyen az, miközben becslések szerint körülbelül háromezer cigányzenész van munka nélkül - hangzott el a Magyar Rádióban. Az étteremtulajdonosok ugyanis vagy nem tudják, vagy nem akarják megfizetni a cigányzenét. Déki Lakatos Sándor cigányprímás szerint az a helyes, ha a cigányzenét kettéválasztjuk, mégpedig a cigányfolklór zenére és a cigány muzsikusok által játszott magyar zenére. Az utóbbi ugyanis a magyar nóta, és a népdalok magyar zene, csak azért nevezték el cigányzenének, mert cigányok muzsikálták. Borsodi Oláh Gyula nótaénekes, népzenekutató véleménye az, hogy a cigányzene a magyarság a szellemi közvetítője is.

1989-ig, a rendszerváltásig a cigányzenész társadalom tisztességesen meg tudott élni, ma már nem, mert 1990 után szellemi elnégeresedés folyik az országban - mondta Borsodi Oláh Gyula. Déki Lakatos Sándor véleménye az, hogy az a szellemi érték, amit a cigányzene hordoz, kifejezetten magyar, hiszen benne van a nevében magyar nóta, magyar csárdás, magyar muzsika, és nem lehet másnak nevezni. Ha ezt nem tekintjük hungaricumnak, akkor mit tekintünk annak? - tette fel a kérdést. (Radio.hu)