Adómegkerülő juttatás? Hát, ez nem jött össze
A rendeltetésszerű joggyakorlás elvét sérti, ha a cég úgy juttat jövedelmet a munkavállalónak, hogy az adó- és járulékterheket elkerülje - vélte a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő ügyben.
Az érintett céget több mint negyvenmillió forint - adóhiánynak minősülő adókülönbözet, adóbírság, késedelmi pótlék - befizetésre kötelezte az adóhatóság. Határozatát azzal indokolta: a vállalat, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és a munkavállalók által kötött megállapodások a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeibe ütköztek. A szerződések célja ugyanis kifejezetten az volt, hogy a cég a pénztáron keresztül jövedelmet juttasson dolgozóinak akként, hogy a kapcsolódó adó- és járulékterheket elkerülje. A határozatot a másodfokú adóhatóság helybenhagyta.
A cég a bírósághoz fordult. Sérelmezte, hogy az adóhatóság a pénztár által nyújtott szolgáltatásokat nem adómentes szolgáltatásnak, hanem munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelemnek minősítette, ami után a cég terhére adó- és járulékfizetési kötelezettséget állapított meg. Szerinte a munkavállaló tagok a pénztártól vették igénybe a szolgáltatást, erre a munkáltatónak ráhatása nem volt. A jogerős ítélet helyt adott a keresetnek, mondván: nem volt megállapítható, hogy a cég által munkáltatói hozzájárulás címén a pénztár részére átutalt összegek valójában munkabér jellegű kifizetések voltak. Azt sem bizonyították, hogy a konstrukció kizárólagos célja a bér egy részének adómentes kifizetése lett volna.
Az ügyet felülvizsgáló LB rámutatott: az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak létrehozásának célja egy öngondoskodásra épülő rendszer kialakítása volt. Ezért is preferálja adómentes bevételként a személyi jövedelemadóról szóló törvény a kockázatviselést, az önsegélyezést. Ám az adott ügy tényállásából, az adatokból, a pénztár reklámanyagából kizárólag az a ténybeli és jogkövetkeztetés vonható le, hogy olyan szolgáltatásban részesültek a tagok, amelyben mindegyikük kizárólag a saját maga által igénybe veendő szolgáltatást finanszírozta, azaz nem alkottak kockázatközösséget. Még az egyéni kockázatvállalás is hiányzott, mivel a befizetéseket azonnal igénybe vehették - emelte ki az LB. A konstrukció kétségkívül csak azt szolgálta, hogy a cég az adószabályok megkerülésével juttasson jövedelmet dolgozóinak. (VG)
