Egyre kevesebb adót fizetünk

Az OECD-tagországok között Svédországban a legnagyobb az állam szerepe a gazdaságban - legalábbis, ha igaznak vesszük azt az általában vallott nézetet, hogy az adók aránya a nemzeti össztermékhez az állami szerepvállalás szintjét mutatja. A skandináv országban ugyanis ez az arány 50,7 százalékos, ez többszöröse a lista másik végén lévő Mexikó 18,5 százalékos arányának. Magyarország a maga 37,7 százalékával alig valamivel haladja meg az OECD 36,3 százalékos mutatóját. Ám az is igaz, hogy azok az országok, amelyekben ez az arány magas, általában többet költenek a beszedett közös pénzből közszolgáltatásokra, ami után másutt vagy a lakosoknak maguknak kellene fizetniük, vagy nem tudnák igénybe venni - állapítja meg az OECD most kiadott jelentése. A legfejlettebb ipari államokat tömörítő szervezet szakértői is beismerik azonban, hogy nem mindig könnyű az összehasonlítás a szigorú számok tükrében; példaként pedig azt hozzák fel, hogy több olyan országban, ahol magas az adók GDP-hez viszonyított aránya, a családi juttatásokat inkább készpénzben fizetik ki, s nem adójóváírást alkalmaznak.

Az adók GDP-hez viszonyított aránya az OECD átlagában egyébként tavaly némileg - 0,1 százalékponttal - csökkent a két évvel korábbihoz képest, ám - jegyzi meg az elemzés - még mindig magasabb, mint az 1975-ben regisztrált átlagos 30,3 százalék. A csökkenésben egyébként Hollandia jár az élen (1975-ben még 41,3, tavaly már csak 39,3 százalék volt), ugyanakkor Spanyolországban 18,2 százalékról 35,1-re nőtt a mutató. Magyarországra vonatkozóan 1995 óta áll rendelkezésre pontos információ az OECD-nél: a szervezet által regisztrált első adat 42,4 százalékos adó/GDP arányt mutat, míg tavaly már csak 37,7 százalékosat regisztráltak.

Az elemzők azonban megjegyzik, hogy az elmúlt időszakban ennek a mutatónak a módosulása sok országban részint a gazdasági növekedésben bekövetkezett változásokat, részben pedig a lakosságot és a vállalkozói szférát sújtó adóterhelés módosulását tükrözi. Az OECD átlagos társasági adókulcsa a 2000-es 33,6 százalékról 2004-re 29,8-re mérséklődött (Magyarországon négy éve 18, jelenleg 16 százalék). Az átlagos személyi jövedelemadó-kulcs is csökkent: 2000-ben az OECD-tagország átlagában még 47,1 százalékos volt, tavaly már csak 44. Ennek hatására zsugorodtak az állami bevételek 2000 és 2002 között (amikor a gazdaságok igen lanyhán teljesítettek), ám a gazdasági élénkülés ezen a téren is javulást hozott.

Az adók összetétele sem egységes a szervezet harminc tagországában. Dánia például a bevételek 60 százalékát személyi és társasági adóból gyűjti be, míg Franciaországban e kettőből kevesebb mint 25 százalékot. A beszedésre is igen eltérő módszereket alkalmaznak a tagállamok. A legtöbb ország a központi és a helyi adók bizonyos elegyével operál a helyi kormányzatok finanszírozásában, Írországban és Nagy-Britanniában kizárólag a helyi ingatlanadóra támaszkodnak, Svédországban pedig a helyi személyi jövedelemadóval. Az, hogy egy adott ország milyen eszközöket, módszereket, adónemeket választ, egyértelműen tükrözi a gazdasági és társadalmi prioritásokat - jegyzi meg az OECD elemzése. (NVZs)