Az OECD-tagországok között Svédországban a legnagyobb az állam szerepe a gazdaságban - legalábbis, ha igaznak vesszük azt az általában vallott nézetet, hogy az adók aránya a nemzeti össztermékhez az állami szerepvállalás szintjét mutatja. A skandináv országban ugyanis ez az arány 50,7 százalékos, ez többszöröse a lista másik végén lévő Mexikó 18,5 százalékos arányának. Magyarország a maga 37,7 százalékával alig valamivel haladja meg az OECD 36,3 százalékos mutatóját. Ám az is igaz, hogy azok az országok, amelyekben ez az arány magas, általában többet költenek a beszedett közös pénzből közszolgáltatásokra, ami után másutt vagy a lakosoknak maguknak kellene fizetniük, vagy nem tudnák igénybe venni - állapítja meg az OECD most kiadott jelentése. A legfejlettebb ipari államokat tömörítő szervezet szakértői is beismerik azonban, hogy nem mindig könnyű az összehasonlítás a szigorú számok tükrében; példaként pedig azt hozzák fel, hogy több olyan országban, ahol magas az adók GDP-hez viszonyított aránya, a családi juttatásokat inkább készpénzben fizetik ki, s nem adójóváírást alkalmaznak.
Az adók GDP-hez viszonyított aránya az OECD átlagában egyébként tavaly némileg - 0,1 százalékponttal - csökkent a két évvel korábbihoz képest, ám - jegyzi meg az elemzés - még mindig magasabb, mint az 1975-ben regisztrált átlagos 30,3 százalék. A csökkenésben egyébként Hollandia jár az élen (1975-ben még 41,3, tavaly már csak 39,3 százalék volt), ugyanakkor Spanyolországban 18,2 százalékról 35,1-re nőtt a mutató. Magyarországra vonatkozóan 1995 óta áll rendelkezésre pontos információ az OECD-nél: a szervezet által regisztrált első adat 42,4 százalékos adó/GDP arányt mutat, míg tavaly már csak 37,7 százalékosat regisztráltak.
Az elemzők azonban megjegyzik, hogy az elmúlt időszakban ennek a mutatónak a módosulása sok országban részint a gazdasági növekedésben bekövetkezett változásokat, részben pedig a lakosságot és a vállalkozói szférát sújtó adóterhelés módosulását tükrözi. Az OECD átlagos társasági adókulcsa a 2000-es 33,6 százalékról 2004-re 29,8-re mérséklődött (Magyarországon négy éve 18, jelenleg 16 százalék). Az átlagos személyi jövedelemadó-kulcs is csökkent: 2000-ben az OECD-tagország átlagában még 47,1 százalékos volt, tavaly már csak 44. Ennek hatására zsugorodtak az állami bevételek 2000 és 2002 között (amikor a gazdaságok igen lanyhán teljesítettek), ám a gazdasági élénkülés ezen a téren is javulást hozott.
Az adók összetétele sem egységes a szervezet harminc tagországában. Dánia például a bevételek 60 százalékát személyi és társasági adóból gyűjti be, míg Franciaországban e kettőből kevesebb mint 25 százalékot. A beszedésre is igen eltérő módszereket alkalmaznak a tagállamok. A legtöbb ország a központi és a helyi adók bizonyos elegyével operál a helyi kormányzatok finanszírozásában, Írországban és Nagy-Britanniában kizárólag a helyi ingatlanadóra támaszkodnak, Svédországban pedig a helyi személyi jövedelemadóval. Az, hogy egy adott ország milyen eszközöket, módszereket, adónemeket választ, egyértelműen tükrözi a gazdasági és társadalmi prioritásokat - jegyzi meg az OECD elemzése. (NVZs)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.