Magyarországon a világátlagnál négyszer több az azbeszt okozta rák!
Ritka megbetegedésnek számított 1960 előtt a mellhártyadaganat, ám az iparosodást követően az azbeszt - különösen a kék azbeszt - felhasználásának terjedésével előfordulása jelentősen emelkedett. Az iparilag fejlett országokban a betegek száma 1975-1985 között négyszeresére nőtt. Epidemiológiai vizsgálatok azt igazolták, hogy a mellhártyadaganatban megbetegedők 50-80 százaléka hosszú időn át olyan helyen élt vagy dolgozott, ahol jelen volt az azbeszt. A bányákban, építőiparban (szigetelőanyagként a hajó- és járműgyártásban, erőművekben, padlóburkoló anyagoknál, papírgyártásnál, gumiiparban) ma is használnak azbesztet, így az ottani munkavállalók fokozottan veszélyeztettek, közöttük 10-70 százalék a mellhártyadaganat előfordulása.
Európában évente 8-9 ezer új beteget diagnosztizálnak, a betegség gyakorisága évente 5-10 százalékkal nő. Magyarországon 2003-ban hetvennyolc új megbetegedést regisztráltak, ez négyszerese a nemzetközi felmérések átlagának. Európában 2020-ra várható, hogy a betegek száma eléri a csúcsot, az elkövetkező 35 évben 250 ezer haláleset várható emiatt. A betegség elsősorban férfiaknál (ötször annyi a férfi beteg, mint a nő) és középkorúaknál fordul elő. Az átlagéletkor 60 év.
Az azbeszt a magnézium-szilikát tartalmú fibrinszerű anyag összefoglaló neve, a rákkeltő hatás az alakjától és a hosszától függ. A mellhártyadaganat szempontjából a legfontosabb a hoszszú és tűszerű (8 méternél hoszszabb szálú) krokidolit (kék azbeszt), amely attól függően, hogy mennyi időn keresztül van jelen a környezetünkben, kromoszómakárosodást okoz.
Az azbeszten kívül más lehetséges okokra is fény derült, többek között az SV-40 vírusra, amely a majmok nagy százalékában megtalálható, és több kísérlet igazolta daganatkeltő hatását.
A mellhártyatumor - elhelyezkedése miatt - növekedésekor nyomja a tüdőt, a szívet és a fő légutakat is tartalmazó mellkasfalat, akadályozza a rekeszizmok mozgását. Csaknem minden esetben folyadékgyülem keletkezik a mellhártya alatt (ez segíthet a diagnózis felállításában, mivel látszik a röntgenfelvételen). A beteg légzési nehézséggel, köhögéssel, mellkasi fájdalmakkal, később súlyvesztéssel, lázzal, fáradtsággal küszködik, s életkilátásai igen rossznak mondhatók - az ötévnyi túlélés nem éri el az öt százalékot.
A daganat sebészi kezelése - terjedési formája miatt - általában nem megoldható, és gyakran eredménytelen a sugárterápiás kezelés is. Több mint ötven gyógyszert próbáltak ki a túlélés javítása érdekében, eredménytelenül. A gyógyszerügyi hatóságok az elmúlt évig nem hagytak jóvá egyetlen kezelési formát sem a betegség terápiájára.
Tavaly azonban az FDA (az amerikai gyógyszer-engedélyezési hatóság), majd az Európai Unió megfelelő szervezete is engedélyezte a pemetrexed hatóanyagú citosztatikus szer forgalomba hozatalát. A pemetrexed és a cisplatin az első és egyetlen gyógyszer-kombináció, amelyet speciálisan a mellhártyadaganat kezelésére törzskönyveztek.
Egy 448 beteget bevonó klinikai vizsgálatban a gyógyszer (cisplatinnal kombinációban) szignifikánsan javította a betegek túlélését. Egy évvel a kezelés megkezdése után a kezeltek fele életben volt, életminőségük is javult, tekintettel a daganat okozta tünetek csökkenésére. A kezelés egyszerűen alkalmazható és a páciensek jól tolerálták. Remény van arra, hogy hamarosan a rászoruló magyar betegek is OEP-támogatással juthatnak hozzá a készítményhez, amely jelentős előrelépést hozott egy nehezen kezelhető rákbetegség terápiájában.
