Nem az a kérdés, lesz-e világjárvány - hanem az, hogy mikor

A kormányok világszerte komoly felkészülési terveket fogadtak el, hogy a lehető leghatásosabban tudjanak védekezni az emberek százezreit, millióit fenyegető járvánnyal szemben, amely akkor következhetne be, ha a H5N1 madárinfluenza-vírus mutálódna, s emberről emberre terjedne.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ példaértékűnek minősítette hazánk felkészülést. Az 1997-es magyar pandémia- (járvány-) tervet ugyanis már tavaly decemberben aktuálissá tették, a védekezés kormányszintre emelkedett. Bujdosó László országos tiszti főorvos szerint a védekezés egyik legfontosabb feltétele, a hazai vakcinagyártás rendben van. Az Omninvest cég heti 500 ezer oltóanyag előállítására képes, s minimális beruházással 50 millió vakcinát tud gyártani. A járványterv egyébként a tömeges védőoltás mellett tartalmazza a megfelelő menyiségű vírusellenes szerek raktározását, az egészségügyi intézményekben dolgozók felkészítését.

Nem történt most más madárinfluenzaügyben, mint amit a szakemberek jeleztek: a szárnyasok közt járványos megbetegedést okozó H5N1-vírus nem állt meg az ázsiai országokban, s nyugat felé vette útját. Ennek következtében pár hete Ukrajnában, a múlt héten pedig már a Duna romániai deltájában is felütötte a fejét a baromfivészt okozó vírus. Az Európai Unió londoni járványügyi központja eddig negatívnak ítélte a romániai kacsatetemekből származó mintákat, még nem bizonyították, hogy azok hordozzák a madárinfluenza-vírust. Egyébként a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint a vándormadarak közvetlenül nem hurcolhatják be azt, mert a Kárpát-medencében, de Európában sincs olyan madárfaj, amely fertőzött területről érkezne hozzánk. Ettől függetlenül kiemelt készültséget tartanak fenn a Hortobágyi Nemzeti Parkban.

Mindenesetre jobb az óvatosság: Ausztria, Lengyel- és Magyarország importtilalmat vezetett be a Romániából származó baromfira, díszállatokra és madártollra, ezt már megtette hazánk korábban Ukrajnával és a többi fertőzött országgal kapcsolatban is. Nincs veszélyesebb a pánikkeltésnél, ám nem szabad lebecsülni a veszélyt. Ugyanis úgy harmincévenként végigsöpör a föld országain egy-egy járvány, több millió áldozatot szedve. Az Amerikai Egyesült Államok kormányának tanácsadói szerint a legjobb esetben kétszázezer, a legrosszabb esetben akár 1,9 millió amerikai halhat meg, ha kitör a pandémia.

Mintegy 50 olyan vírust fedeztek fel eddig a szakemberek, amelyek a szárnyas állatokat fertőzik. A betegség magas lázzal, a belső szervek vérzésével és az állatok pusztulásával jár. Ritkán betegítik meg az embert, a kór emberről emberre terjedését eddig nem bizonyították. A H5N1-vírus is egyelőre csak állatról állatra terjed, az eddig előforduló emberi halálozásokat azok között találták, akik szoros közösségben éltek a baromfiakkal, és szervezetük nem megfelelően védett, immunrendszerük gyenge. Fertőzés akkor alakul ki az emberekben, ha a vírus nagy mennyiségben jut a tüdőbe az állatürülék porából vagy a tollpihék belégzése révén. A vírusok egyébként az emberi sejtekben nem tudnak szaporodni.

A H5N1 madárinfluenza-vírust az Egészségügyi Világszervezet szakemberei időben azonosították, és ötven, megfelelő oltókapacitással és szaktudással felvértezett ország - köztük hazánk - közegészségügyi intézményeihez juttatták el a célból, hogy kifejlesszék ellene az oltást. Az Országos Epidemiológiai Központ és az Omninvest cég szakembereinek a világon az első három között sikerült kifejleszteni az elölt vírusból a vakcinát, a pár hétig folyó állatkísérletek igazolták annak sterilitását, hatásosságát és ártalmatlanságát. Ezek birtokában adta meg az Egészségügyi Tudományos Tanács etikai bizottsága és az Országos Gyógyszerészeti Intézet az engedélyt a humánvizsgálatokra. Az első oltásokat az egészségügyi miniszter mellett az országos tiszti főorvos és Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízott kapta meg, s megkezdődött a további önkéntesek beoltása. Ők egyébként elsősorban azok, akik a vakcinával eddig is foglalkoztak. Kökény a napokban nyilatkozott arról, hogy a beoltottak jól vannak. A szeptember 26-án beadott injekciók hatásának leméréséhez három-négy hét szükséges. Akkor derül ki egy vérvétellel, hogy milyen immunválaszt váltott ki a beoltottak szervezetében az elölt madárinfluenza-vírusból kifejlesztett szer.

Ez a szer azonban kizárólag a H5N1-vírus ellen nyújtana védelmet. Ha megjelenne a vírus mutánsa, amely képes lenne emberről emberre terjedni, az okozhatna világjárványt. A mutáns vírust a WHO-nak ismét izolálni kellene, ezt megkapnák az oltóanyag sikeres kifejlesztésében részt vevő országok, köztük a magyarok. Az új vírust a már meglévő oltóanyag-technológiára telepítenék, és nyolc hét alatt megkezdődhetne a megváltozott összetételű vakcina gyártása. Ha kitörne a világjárvány, 3-6 hónap múlva érné el hazánkat, addigra pedig megfelelő mennyiségű oltóanyagot tudnának előállítani. Az oltásért senkinek nem kellene fizetni, a vakcinációt az egészségügyi dolgozók végeznék.