Járai: "Nem igaz, hogy sokat beszélek"
Magyarországon azért „konfliktusos a kommunikáció” a jegybank és a kormány között, mert a helyzet is konfliktusos – mondta Járai Zsigmond a Reuters által szervezett tegnapi konferencián. A jegybankelnök szerint azonban ez nem árt az ország érdekeinek, mert fontos, hogy a gazdaság szereplői tisztában legyenek az igazsággal. „Nem igaz, hogy sokat beszélek, csak azért kap nagy hangsúlyt, mert sokan nem mondanak igazat a gazdaság állapotáról, így az a szenzáció, ha valaki igazat mond” – mondta Járai. A reformról szólva az MNB elnöke elmondta: nagyon rossz, ha az átalakítás szükségességét az Európai Unióval indokoljuk, arra ugyanis ettől függetlenül is nagy szükség van. Járai szerint a legfontosabb az lenne, hogy az adó- és támogatási rendszer átalakítása a munkavállalási hajlandóság növekedését szolgálja, valamint hogy az adminisztráció leépítése a drága és túlzott adminisztráció gazdaságra nehezedő terhét csökkentse.
Hasonlóképpen a reformok fontosságáról nyilatkozott Veres János is, aki szerint jövő nyártól négy területen kell érdemi intézkedésekkel megkezdeni az átalakítást. A pénzügyminiszter az államigazgatásban, az önkormányzati rendszerben, az oktatásban és az egészségügyben látja legnagyobb szükségét a reformoknak. Nem lehet elhallgatni, hogy a kiigazítás nem mehet végbe kizárólag a kiadások csökkentésén keresztül, a bevételeknek is emelkedniük kell – mondta Veres, megemlítve a szigorúbb adó-, vám- és járulék-ellenőrzésekre tett intézkedéseket.
A 2006-os költségvetés kapcsán Veres megerősítette azon véleményét, hogy a deficit nem haladja majd meg a hiánycélt. Emlékezetes, hogy az Európai Bizottság múlt héten közzétett előrejelzése szerint jelentős túllépés várható. A pénzügyminiszter szerint az a véleménykülönbség oka, hogy eltérően értékelik az adócsökkentés és a családtámogatási rendszer átalakításának hatásait. Veres ugyanakkor leszögezte: bár túl sokat vállalt a kormány, és így nem csökkent az ígéreteknek megfelelően a költségvetés hiánya, összességében közeledtünk az eurózónához. Az elmúlt tíz évben a magyar gazdaság felzárkózási üteme volt a legnagyobb a régióban – mondta Veres, és kiemelte: míg ebben az időszakban az Európai Unió 25 tagállamának átlagához viszonyítva az egy főre jutó GDP Csehországban alig emelkedett (71,5 százalékról 72,7 százalékra), addig Magyarország esetében a mutató 49,2 százalékról 62,7 százalékra bővült.
A hosszú távú kilátásokról szóló előadásukban a külső körülmények jelentőségét hangsúlyozták a piaci szakértők. Zsoldos István, a Goldman Sachs elemzője szerint a csökkenő kamatpálya a világpiacon uralkodó alacsony kamatszint hatására felerősödő kockázatéhség, illetve az ebből fakadó rövid távú befektetői stratégiák miatt valósulhatott meg. Vojnits Tamás, az OTP elemzői központjának vezetője felhívta a figyelmet, hogy ez a jelenség eltűnőben van a globális tőkepiacokon, és ez az alacsony inflációs környezet ellenére emelkedő kockázati felárakat eredményezhet.
