Kultúra a kapitalizmusban
A Kultúra a gazdaságban című szakmai tanácskozáson Bozóki András mellett Kóka János gazdasági és Göncz Kinga szociális miniszter is felszólalt, mindannyian hangsúlyozták, hogy a kultúra az ország versenyképességében is döntő szerepet játszhatna, hiszen a befektetéseket az új gondolatok vonzzák leginkább. Ebben a kultúra úgy is megjelenhet, hogy nem viszi, hanem hozza, termeli a pénzt. Haszna ma már a GDP-ben és a munkaerő-piaci statisztikákban is érezteti hatását.
Bozóki András szerint a kulturális tárca céljait nagyban befolyásolhatja az a két, egymással szorosan összefüggő kutatás is, amely végül a Kreatív ipar és a kulturális szegénység címmel foglalta össze e két terület legfontosabb összefüggéseit. Ez ugyanis egyértelműen megállapítja, hogy napjainkban a kreativitás kulcsszerepet játszik, miközben a kulturális szegénység konzerválja – rosszabb esetben újrateremti – a társadalom megosztottságát, és ezzel jelentősen rontja a versenyképességet.
A Magyar Szabadalmi Hivatal munkatársai hívták fel a figyelmet az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization, WIPO) 2003-ban közzétett útmutatójára, amely a szerzői jogi alapú ágazatok gazdasági hatásának felmérésére vonatkozik, valamint arra a vizsgálatra, amelyet a WIPO felkérésére indítottak. A június közepén elkészült vizsgálat előzetes jelentése azokra a területekre koncentrál, amelyeken jellemző a szerzői jogvédelem alá tartozó tevékenység.
A Magyar Szabadalmi Hivatal felméréséből kiderült például, hogy a szerzői jogi alapú ágazatok már 2002-ben is jelentős súlyt képviseltek a magyar gazdaságban – gazdasági teljesítményük értéke, a foglalkoztatottak létszáma alapján. Ezen szegmensek együttes bruttó hozzáadott értéke 987 milliárd forint volt, ez a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 6,67 százalékával volt egyenlő. Az elsődleges szerzői jogi ágazatok bruttó hozzáadott értéke 2002-ben 586 milliárd forintot tett ki, ez a nemzetgazdasági GDP 3,96 százalékának felelt meg. A kulturális szektorok 2,8 százalékkal járultak hozzá akkor a nemzetgazdasági szintű bruttó hozzáadott érték előállításához. A szerzői jogi alapú ágazatok összes hozzájárulása a bruttó kibocsátáshoz 3412 milliárd forint volt, ez a nemzetgazdasági kibocsátás 9,68 százalékát tette ki. Az ebben a szektorban foglalkoztatottak együttes száma 278 ezer fő volt, ez az öszszes alkalmazotti létszám 7,1 százalékát adta.
Kóka János gazdasági miniszter szerint ezek a kutatási adatok is azt bizonyítják, hogy a „pénzzel való bánás” felé is nyitnia kellene a közoktatásnak. Szociológiai felmérések is igazolják ugyanis, hogy a pénztelenség nem egyértelműen oka a kulturális szegénységnek.
Az elsődleges szerzői jogi ágazatok – idetartozik egyebek között az irodalom, a könyvkiadás, a képző-, építő- és iparművészet, a zene, az előadó- és a fotóművészet, a filmgyártás – által előállított bruttó hozzáadott érték meghaladja a textilipar (1,25), a kohászat, a fémfeldolgozás (1,79),a villamosenergia-ipar (2,98), az élelmiszeripar (3,55) vagy a mezőgazdaság (3,68 százalék) hozzáadott értékét.
Az elsődleges szerzői jogi ágazatok – idetartozik egyebek között az irodalom, a könyvkiadás, a képző-, építő- és iparművészet, a zene, az előadó- és a fotóművészet, a filmgyártás – által előállított bruttó hozzáadott érték meghaladja a textilipar (1,25), a kohászat, a fémfeldolgozás (1,79),a villamosenergia-ipar (2,98), az élelmiszeripar (3,55) vagy a mezőgazdaság (3,68 százalék) hozzáadott értékét.-->
