Unit-linked: egyénre szabva

Magasabb hozamkilátás, rugalmasság, átlátható költségstruktúra – a befektetési egységhez kötött úgynevezett unit-linked életbiztosítások mellett ezek szólhatnak. A legnagyobb vonzerőt azonban a rugalmasság jelenti, így az ügyfél szabadon eltérhet a díjfizetéskor a szigorúan vett esedékességtől, rendszertelen befizetéseket teljesíthet, a biztosító által halálesetkor minimálisan fizetendő szolgáltatás összegét szabadon választhatja meg, mint ahogy az időtartamot is, azaz igazodni tud a menet közben kialakuló változó igényekhez. Arra is szolgálhat a konstrukció, hogy az örökösödés alól ezáltal kivonható a vagyon része, azaz nem kell utána fizetni illetéket.

A rugalmasság azt is magában foglalja, hogy a befektetési kockázatot az ügyfélnek kell vállalnia, vagyis ő választhatja meg, hogy milyen arányban és milyen típusú eszközbe fektesse a biztosító a biztosítási tartalékát, az egyes eszköztípusok között mikor és milyen átcsoportosításokat végezzen. Nem gondolom, hogy mindenkinek a unit-linked irányában kellene elmozdulnia, hiszen ha a magánszemély a biztonságot tartja szem előtt, s egyáltalán nem szeretne kockáztatni, akkor érdemesebb a vegyes konstrukciónál maradnia – mutatott rá Kósa Zoltán, az Allianz Hungária Biztosító ügyvezető igazgatója.

Mit érdemes mérlegelnie a magánszemélynek a unit-linked termék választásakor? Érdemes összevetni a hozzáférhető eszközalapok darabszámát és fajtáit, valamint a kapcsolható kiegészítő biztosításokat, s a különböző díjak és kedvezmények elemeiben is tapasztalhatók eltérések – mutatott rá Kuruc Péter, a Winterthur biztosítási üzletág ügyvezető igazgatója. Az OTP Garancia Biztosító életbiztosítási főosztályvezetője, Gaál Csaba szerint azon tényező felett sem szabad elsiklani, hogy legyen-e biztosítási többletszolgáltatásra lehetőség. Érdemes megnézni, hogy az adott biztosító a múltban milyen hozamokat ért el a benchmarkhoz képest, milyen költségek merülnek fel, illetve mennyire rugalmas a szolgáltatás.

Kótiné Somfai Ágnes, az ING Biztosító ügyvezető igazgatója szerint a biztosítás megkötése előtt nagyon hasznos egy képzett tanácsadó segítsége: az ING Biztosító tanácsadói először alaposan megbeszélik az ügyféllel biztosítási, illetve megtakarítási céljukat, időtávot és likviditási igényt. Ezután egy kérdőív segítségével felmérik a befektető kockázatvállalási készségét, majd az ügyféllel közösen állítják össze a több eszközalapból álló portfóliót.

Ha valaki jó alvó, vegyen részvényt, ha rossz, akkor állampapírt – idézi az OTP Garancia Biztosító főosztályvezetője André Kostolany mondását. A portfólió kialakításakor arról sem szabad elfelejtkezni, hogy a hagyományos életbiztosításokhoz képest magasabb hozam elérése csak az ezt megcélzó befektetési eszközalapokkal lehetséges. Nagyon kockázatkerülő eszközalapokba éppen ezért nem igazán éri meg befektetni – mutatott rá Juhos András, az Uniqa Biztosító igazgatósági tagja, hozzátette: a magánszemélynek az életkor függvényében is érdemes diverzifikálnia a portfóliót, így például egy hosszabb távú cél esetén (nyugdíj-kiegészítés) megéri merészebb alapokkal kezdeni, majd az utolsó öt évben biztonságosabb alapokba átpakolni.

És, hogy milyen portfólió lehet optimális? Egy kiegyensúlyozottabb, részben hazai, részben külföldi részvényeket tartalmazó portfóliót ajánlanak az Aegon Magyarországnál, magas hazai állampapírarány mellett. A több lábon állást, a portfólió diverzifikálását ajánlja Biczók Orsolya, a K&H Életbiztosító marketingvezetője mind biztonság szempontjából (kötvény-részvény), mind földrajzi szempontból (hazai-külföldi). Az Uniqa Biztosító fantáziát lát a globális, távol-keleti és kelet-európai alapokban. Rövid távra nem tanácsos igazán magas befektetési kockázatú portfóliót választani, csak akkor, ha az ügyfél tisztában van az így vállalt rizikóval – mutatott rá Ribényi Ákos, a Generali-Providencia Zrt. személybiztosítási osztályvezetője. Az ING Biztosítónál azt javasolják, hogy a befektetési kockázatot érdemes a tőke több alapba való szétosztásával csökkenteni.

Kósa Zoltán, az Allianz ügyvezetője szerint, ha valaki hoszszú távú megtakarításban gondolkodik, azt kell figyelnie, hogy mikor szeretne hozzányúlni pénzéhez: 10-15 éves távon a részvények hozama jobb, s minél messzebb van az az időpont, amikor hozzá akar férni a pénzéhez, annál nagyobb arányban kell részvényt választania. Ahogy rövidül a táv, úgy érdemes a kockázatok csökkentése érdekében keverni a különböző alapokat. Azoknak akik a hagyományos, biztonságos befektetési formákon elérhetőnél magasabb hozamot szeretnének, de nem kívánnak kockáztatni, a Tőkebefektetési Alapot ajánlja az OTP Garancia.

A Winterthur két eszközalapot vezetett be az év elején, az Ázsiai Részvényt és a Vogue globális részvényt, ez utóbbi kiemelkedő növekedéssel kecsegtető szektorok részvényeibe fektet. A két eszközalap igen népszerűnek bizonyult.

A Generali-Providenciánál a termékek minimális választott biztosítási összege 300 ezer forintra változott, ezt egészségügyi kockázat elbírálása nélkül fogadják be. Egyes termékeknél a lejárati összeg járadékra váltható.

A K&H Életbiztosító folytatja a garantált szerkezetű alapokkal kombinált életbiztosítások kibocsátást. A piacon újonnan megjelenő konstrukciók azonban rövidebb, ötéves tartamúak, a garantált hozamon felül pedig részvényektől vagy részvényindexek teljesítményétől függő többlethozam lehetőségét nyújtják.

Sikeresnek bizonyult az OTP Garancia Biztosító februárban bevezetett Medalion Járadékbiztosítása, amely a hagyományos klasszikus járadékbiztosításoknál magasabb járadék kifizetését teszi lehetővé. Ezenkívül folyamatosan figyelik új alap bevezetésének lehetőségét.

Az Allianz Hungária Biztosító tavaly bevezetett Allianz Életprogram unit-linked konstrukciója az idén már egyszeri díjas formában is választható. Középtávon új eszközalappal bővítik jelenleg hat alapból álló kínálatukat, s szélesítik a termék biztosítási részét is, azaz új kiegészítő kockázati szolgáltatások bevezetésén is gondolkodnak.

A Winterthur két eszközalapot vezetett be az év elején, az Ázsiai Részvényt és a Vogue globális részvényt, ez utóbbi kiemelkedő növekedéssel kecsegtető szektorok részvényeibe fektet. A két eszközalap igen népszerűnek bizonyult.

A Generali-Providenciánál a termékek minimális választott biztosítási összege 300 ezer forintra változott, ezt egészségügyi kockázat elbírálása nélkül fogadják be. Egyes termékeknél a lejárati összeg járadékra váltható.

A K&H Életbiztosító folytatja a garantált szerkezetű alapokkal kombinált életbiztosítások kibocsátást. A piacon újonnan megjelenő konstrukciók azonban rövidebb, ötéves tartamúak, a garantált hozamon felül pedig részvényektől vagy részvényindexek teljesítményétől függő többlethozam lehetőségét nyújtják.

Sikeresnek bizonyult az OTP Garancia Biztosító februárban bevezetett Medalion Járadékbiztosítása, amely a hagyományos klasszikus járadékbiztosításoknál magasabb járadék kifizetését teszi lehetővé. Ezenkívül folyamatosan figyelik új alap bevezetésének lehetőségét.

Az Allianz Hungária Biztosító tavaly bevezetett Allianz Életprogram unit-linked konstrukciója az idén már egyszeri díjas formában is választható. Középtávon új eszközalappal bővítik jelenleg hat alapból álló kínálatukat, s szélesítik a termék biztosítási részét is, azaz új kiegészítő kockázati szolgáltatások bevezetésén is gondolkodnak. Hozamok A tavalyi év slágerei ismét a részvényalapok voltak, régiótól és devizától függően 30–65 százalékos hozamot lehetett elérni, a pénzpiaci és kötvénykonstrukciók a felbukkanó makroproblémák miatt nem voltak versenyképesek, esetükben egy számjegyű hozamokkal szembesülhetett az ügyfél.-->