A magasházvita még tart

Nem vagyok magasházellenes – szögezte le Budapest főépítésze. A lemondását nemrégiben bejelentő Schneller István tizenkét évi fővárosi munka után a tanításnak szenteli az idejét. Szerinte csak látszat, hogy a magasházak körüli vita volt döntése legfontosabb oka.

Az azonban kétségtelen, hogy a főváros látképét jelentősen átalakító törekvések körüli vita évek óta tart, s a polémia kimenetele még kétesélyes. Négy éve a Fővárosi Önkormányzat úgy döntött, hogy 55 méterben maximálja a felhúzható épületek magasságát. Azelőtt Budán, valamint Pesten, a Hungária körúton belül egyáltalán nem volt szabad magasházat építeni; a pesti oldalon a Hungária körúttól kijjebb eső övezetekben egyedi elbírálással lehetett volna engedélyezni. Ezzel a döntéssel a Teve utcai rendőrpalota tőszomszédságába tervezett 110 méteres felhőkarcoló terve alól húzták ki a szőnyeget. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a kerületi döntéshozatalok a politikai erővonalak mentén történnek – mondja Schneller. Ezért alkották meg a normatív szabályt a fővárosban.

A pályát módosító építész elismeri, hogy csak szűk szakmai vita folyt erről a problémáról, ezért azt tervezi, hogy utolsó néhány hivatali hónapjában egy szélesebb körű társadalmi vitát szervez. Ugyanis térszerkezeti, városképi, sőt gazdasági és társadalmi kérdés is, hogy mekkora házak alakítsák egy város összképét. Ebben még az építészszakma is teljesen megosztott. A korábban elvégzett elemzések nyomán az általa irányított szakmai csoportnak az volt a javaslata, hogy a Csepel-szigetet jelöljék ki magasházépítés céljára, ott is csoportosan – hogy ne egy épület törjön az égig –, de a közgyűlés végül az általános 55 méteres felső határ mellett döntött ezen a helyszínen is.

A főépítész szerint két külön kérdés, hogy kell-e vagy szabad-e magasházat építeni. Budapest irodapiaca évente 80-100 ezer négyzetméter növekményt igényel, s ezt egy-két felhőkarcoló képes „összehozni”. Nem biztos, hogy helyes ekkora koncentrációt engedélyezni. Ráadásul ilyen befogadóképességű épület akkora forgalmat eredményez, amelyre nincs felkészülve a felszíni közlekedési infrastruktúra. A vita még nem lefutott, Budapest városrendezési és építési keretszabályzata éppen módosítás előtt áll, a befektetők tehát továbbra is bíznak abban, hogy sikerül átpréselni egy „magasházbarát” változást. Schneller István tagadja, hogy ő maga vagy a főváros túl engedékeny lenne az ingatlanfejlesztőkkel, hagyva, hogy azok diktálják a tempót az engedélyezésekkor. Az tény, hogy a befektetők gyakran akarnak nagyobbat, magasabbat, sűrűbben építeni, mint amiről eredetileg szó volt. Sokszor kompromiszummal lehet feloldani az ellentétet.

Azzal azonban egyetért a főépítész, hogy Budapestre csak pár éve „szakadt rá” a nagyarányú ingatlanfejlesztési érdeklődés, amelynek kézben tartására és megfelelő mederbe terelésére nincs felkészülve Budapest. Ebben szerepe van annak is, hogy a tervtanácsnak nincs döntési joga, a főépítészi iroda véleményét is inkább respektusa alapján szokta figyelembe venni a közgyűlés. Ráadásul a huszonhárom kis „városállam” óriási önállósága is nehezíti az egységes építési szempontok kialakítását – ismeri el. Addig is, amíg ezekben lesz változás, megpróbálják elérni, hogy a harminc méternél magasabb épületekre kötelező legyen tervpályázatot kiírni.

Távozásának okairól nem szívesen beszél Schneller István. Fontosnak tartja megjegyezni, hogy egy ideje úgy érezte, váltania kell. A Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karán fog tanítani. A külső okokról, a városházi ütközésekről annyit mond, hogy ha a harcokban ötven százaléknál kisebb arányban győz, akkor rossz kompromisszumok születnek. Márpedig többször alulmaradt, így például az észak-csepeli ingatlanberuházás, a pesti zsidónegyed, a sok bevásárlóközpont építése ügyében, s a fővárosi agglomerációs törvény elvetélése is kudarcnak tekinthető. Budapest felső vezetésében is elfogyott körülötte a levegő. Legutóbb aztán Demszky Gábor főpolgármester sem tartóztatta, amikor bejelentette távozási szándékát.

A pesti zsidónegyed

Sok bevásárlóközpont építése

A fővárosi agglomerációs törvény elvetélése

A pesti zsidónegyed

Sok bevásárlóközpont építése

A fővárosi agglomerációs törvény elvetélése -->