Növekvő árbevétel a csipkártyával

Számottevő költségcsökkentést hozhat az elektronikus jegy- és bérletrendszer bevezetése a tömegközlekedési szolgáltatók számára azáltal, hogy a papíralapú jegy és a készpénz kikerül a rendszerből – mondta el érdeklődésünkre Steve Beer, a TranSys konzorcium korábbi vezérigazgatója. Az intelligens kártyák (smart cards – SC) bevezetésével és az érintésmentes (contactless) megoldás elterjedésével a korábban használt infrastruktúra egy része megszüntethető, csökken az eszközök száma, és így kevesebbet kell költeni a fenntartásukra is – folytatta a szolgáltatóknál jelentkező előnyök ismertetését a londoni e-jegyrendszert bevezető konzorcium korábbi vezetője. A papíralapú jegyek kiváltásával csökken a visszaélések száma is, illetve mérsékelni lehet a jegyértékesítő csatornák számát. Az elektronikus megoldás lehetőséget nyújt a díjszabás optimalizálására is, és segítségével akár befolyásolhatják az utazási szokásokat is. Londonban például már mintegy 1,8 millióan használják utazáshoz az Oyster nevű intelligens kártyát, és a használat terjedését azzal is ösztönzik, hogy míg a hagyományos metrójegyeket 2 fontért kínálják, addig az Oysterrel vásároltak csak 1,6 fontba kerülnek.

Az elektronikus jegy- és bérletrendszerek bevezetése a metróvonalakon valósul meg először, a beléptetőkapuk felállításával gyakorlatilag egy zárt rendszer jön létre. A megoldás révén drasztikusan visszaesik a csalások száma, illetve nő a jegyvásárlási hajlandóság. Az így befolyó pénzt pedig a tömegközlekedési szolgáltatók a járművek, a környezet, az informatikai rendszer fejlesztésére fordíthatják, vagy akár arra, hogy szórakoztatóeszközöket helyezzenek el a járműveiken – közölte Steve Beer. Becslések szerint a BKV Zrt.-nek havonta mintegy 250 millió forintos kiesést okoznak a metróvonalakon menetjegy vagy bérlet nélkül utazók. Az elektronikus megoldás bevezetésének előnye az is, hogy a szolgáltató az ellenőröket a metróból átirányíthatja a felszíni járművekre, ez segíthet abban, hogy rávegyék az utasokat a jegyváltásra ezeken az eszközökön is.

Természetesen az utasok számára is komoly előnyöket jelent az elektronikus jegy- és bérletrendszerek bevezetése. Az egyik legszembetűnőbb talán az, hogy a lehető legalacsonyabb árat kell fizetniük – mutatott rá Steve Beer. Lehetőség van arra is, hogy a szolgáltató meghatározzon egy felső díjhatárt, amelynek elérése után már nem kell fizetni az utazásokért. További előnyt jelent, hogy nyugodtan utazhatnak, az átszálláskor sem kell a jegyvásárlással, -érvényesítéssel foglalkozni. Az eddigi tapasztalatok nem igazolták azokat az aggodalmakat sem, hogy a beléptetőkapuk kialakításával lassul a forgalom, hiszen míg a hagyományos megoldással Londonban például 25 utas haladt át percenként a kapukon, addig az új rendszerben 40.

Nagy kihívást jelent természetesen egy ilyen megoldás bevezetésekor az utasok tájékoztatása, hiszen az emberek érthetően kíváncsiak arra, mi vár rájuk, mire kell felkészülniük, hogyan és mire használhatják az új rendszert és az intelligens kártyákat. Londonban például egyelőre csak utazásra, de Hongkongban akár már vásárlásra is használhatják az utazáshoz szükséges kártyákat. Kínában használják a legtöbb helyen az intelligens kártyákat a közlekedésben, de sok olyan város van az ázsiai országban, ahol csak egy-egy szolgáltató vezetett be ilyen megoldást. Az elektronikus jegyrendszereket tekintve Európa és Ázsia jár az élen, Amerikában az ilyen jellegű megoldások nem terjedtek el annyira; ebben persze szerepet játszik az is, hogy ott lényegesen mások az utazási szokások. Európában London és Párizs a legismertebb példák az e-jegyrendszerekre, de Strasbourgban, Marseille-ben, több németországi városban és Hollandiában is léteznek már ilyen megoldások – tette hozzá Steve Beer.

Az elektronikus jegyrendszerek kapcsán a legkomolyabb kihívást nem a hardver telepítése, hanem a megfelelő üzleti modell kialakítása, az üzemeltetés megoldása és az ehhez szükséges alkalmazások telepítése jelenti. Az európai elektronikus jegyrendszerek viszonylag frissek, a bevezetés, illetve a bővítés állapotában vannak. Az ilyen rendszerek kialakítása évekig eltarthat, és rendkívül fontos, hogy fokozatosan valósítsák meg a bevezetést. Célszerű a kulcspontokkal kezdeni, ahol több fontos közlekedési útvonal is összefut. A korábbi projektek alapján komoly tanulság lehet az e-jegyrendszer bevezetésére készülő városok számára az is, hogy a megvalósítás rendszerint jóval több időt vesz igénybe, mint azt a tervezéskor gondolták.

Jelenleg a londoni a világ egyik legösszetettebb elektronikus jegyrendszere, amelynek üzemeltetését az EDS vezette TranSys konzorcium végzi a következő 17 évben az erről szóló, 1,2 milliárd font értékű szerződésnek megfelelően. A londoni projekt részeként egy új márkát is bevezettek Oyster néven, valamint átvették, továbbfejlesztették és növelték a helyi közlekedési társaság jegyértékesítő hálózatát, amelynek jelenleg több mint 4000 eladója van, akik hagyományos, papíralapú jegyeket és új intelligens kártyákat egyaránt árulnak. A projekt sikerében kulcsszerepet játszott a konzorcium tagjai közötti szoros kapcsolat és a sikeres együttműködés a megbízóval, a Londoni Közlekedési Vállalattal (TfL). A londoni rendszer sikerére jellemző, hogy független szervezetek több elismerésben is részesítették.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem mindenhol olyan sikeres az automatizált díjbeszedő rendszer bevezetése, mint például Londonban volt. A hasonló projektekkel kapcsolatban például a helyi kormányzattal való rendezetlen kérdésekről, a rendszer feletti ellenőrzés körüli bizonytalanságokról számoltak be. Több esetben késések voltak a rendszer bevezetésében, illetve problémákat okozott a hardvereszközök telepítése, valamint a megfelelő adatok központba juttatása, a kártyaleolvasó készülék és központi ellenőrző rendszer közötti kommunikáció megoldása.

Egy ilyen projekt sikeréhez szükség van egy erős rendszerintegrátori képességekkel felvértezett vállalatra, amelynek ráadásul hosszabb távú tervei, elképzelései is vannak a projekttel kapcsolatban. Természetesen elengedhetetlen egy részletesen kidolgozott, jól átgondolt stratégiai menetrend. A tapasztalatok azt mutatják, hogy szerencsésebb a rendszert több lépésben, folyamatosan bevezetni, mint egyik pillanatról a másikra megvalósítani az átállást.

Az Oyster márkanévvel az volt a fő cél, hogy felgyorsítsák az utazók átállását az új rendszerre. A visszajelzések azt mutatják, hogy a fogyasztók érdeklődnek az új márka iránt, kötődnek hozzá. Az Oyster máris számottevő ismertségre tett szert Londonban és nemzetközi szinten is, és jól mutatja, hogy milyen felhasználási lehetőségei vannak az intelligens kártyáknak.