Gyurcsány: Itt népbutítás zajlik

A miniszterelnök mai internetes naplóbejegyzésében az adócsökkentő gazdaságpolitika ellen érvel. Legfőbb érve, hogy amikor a Fidesz volt hatalmon, akkor sem csökkentette az adókat, vagy ha csökkentette, az sem eredményezte a foglalkoztatási szint emelkedését. "Érdemben csökkentették például a munkáltatók tb-hozzájárulását, viszont nézzük meg, hogy ettől több lett-e a legális foglalkoztatott. Bizony nem, egy darabbal sem. Vagy nézzük meg, hogy amikor legalább két alkalommal valóban érdemi kihívás érte a magyar gazdaságot, 1998 és 2002 között, akkor az adócsökkentés módszerét választotta-e gyógyírként az akkori kormány" - írja Gyurcsány Ferenc, majd példákat is hoz.
Elsőként az orosz, majd a délkelet-ázsiai pénzügyi válságot említi, amelyek hatásai Magyarországot is érintették, ám "nem az történt ebben a helyzetben, hogy gyors adócsökkentéssel válaszolt volna mondjuk a kormány, ezzel lendületet adva a magyar gazdaságnak, hanem nagyon csendben – a járulékcsökkentés hatását ellensúlyozó adóemelésekkel, a bérek, a nyugdíjak növekedésének visszafogásával – jelentős kiigazítást csináltak a költségvetési oldalon. Sőt, a választáson elhangzott radikális adócsökkentés ígéretének nem teljesítését éppen azzal magyarázta maga az akkori miniszterelnök is, hogy ilyen bonyolult és nagy kihívásokkal teli időszakban hogyan is lehetne adót csökkenteni."
Ugyanezzel érvelt az akkori kormány, amikor három egymást követő évben árvíz sújtotta az országot. "Aztán miközben növekedéspárti gazdaságpolitikáról szónokoltak, az új gazdasági csodáról, 2001 elejétől elkezdett csökkenni a magyar gazdaság növekedésének üteme. Negyedévről negyedévre.
Egészen a 2002-es választásokig tartott a lejtmenet, legalább 6-7 negyedéven keresztül, negyedévenként 2-3 tizedszázalékos csökkenéssel. Hol voltunk már a régen beígért 7 %-os növekedéstől?" - teszi hozzá a miniszterelnök. De a Fidesz 2001-ben sem ccsökkentett adót, csak "intenzív költekezésbe kezdett, sok-sok elmulasztott év után megpróbálta behozni a lemaradást autópálya építésben" - érvel a kormányfő, aki azt is hozzátette: az Orbán-kabinet nagyon gyorsan elkezdte emelni a közszféra fizetését, kibővítette a lakástámogatási rendszert, "megsokszorozva ezzel a költségvetési kiadásokat és negatívba fordítva a lakossági megtakarításokat.
Ez utóbbinak aztán súlyos hatásai voltak a folyó fizetési mérlegre. Elindították azt a Széchenyi-tervet is, amely kevés látható nyomot hagyott a gazdaságban, annál többet a lelkekben.
És vajon ennek a vége magasabb növekedés és magasabb foglalkoztatás lett? Nem, nem bizony. Továbbra is csökkent a növekedés, stagnált foglalkoztatás és a sokszor emlegetett „háromszáz milliárd forintot hagytunk a kasszában” politikai legendától eltérően 2002 májusában, a kormányváltás hónapjában elérte a költségvetési hiány az egész évre tervezettnek több mint 90 százalékát.
Kétségtelen, ez utóbbi aztán az ezt követő években szinte rendszerré vált" - írja Gyurcsány. "Itt alapvetően egyfajta népbutítás zajlik" - hangzik a miniszterelnök végső következtetése. "Az történik – mert az elmúlt négy évnek is az a tapasztalata –, hogy a bővülő állami szerepvállalásra épülő, vagy elsősorban arra épülő keresletélénkítés és adócsökkentés együtt, ebben a szerkezetben nem növelte a gazdasági növekedés ütemét és a foglalkoztatást sem.
Egyetlen egy dolgot növelt: a költségvetés hiányát. Azt igen. Belátom, hogy azt mondani az országnak, hogy nem kell tenni semmit, majd csökkentem az adókat és ettől majd megoldódnak a problémák, ez nagyon népszerű tud lenni.
De ebből nem lesz sem tartós növekedés, sem egyensúly, és ebből fakadóan nem lesz erős Magyarország sem" - fejezi be eszmefuttatását a kormányfő. (amoba.hu)