Dessewffy a Gyurcsány-elemzésről: lózungok helyett reformok

Stumpf István és Dessewfy Tibor szerint is három célkitűzés köré csoportosítható Gyurcsány Ferenc ma megjelent írása.

Az első, hogy megpróbálja szétverni a kormánnyal szembeni bizalmatlanság vastag falát.

A második egy új baloldaliság megteremtése. A harmadik pedig a reformok társadalmi bázisának vagy szakmai együttműködési lehetőségeinek a kitágítása.

A bizalom kialakítása Stumpf szerint felemásra sikerült, hiszen a saját tevékenységük bírálata helyett, túlsúlyba került az előző Orbán-kormány, és a Fidezs támadása. Nem ismerte el, hogy milyen hibákat követett el a Gyurcsány- és a Medgyessy-kormány a kialakult helyzettel kapcsolatban.

A baloldali identitás keresésről úgy vélekedett: baloldali szavazók jelentős része nem fogja tudni megtalálni azokat az értékkötődéseket ebben az anyagban, ami most az egyre inkább elbizonytalanodó baloldali szavazótábor számára szükséges.

Stumpf a harmadik részt érzi leginkább hasznosnak: "Egy reális és egy valóságos felkínálkozást érzek belőle abban, hogy itt össze kell fogni a szakmai erőknek, szakmai műhelyeknek és az értelmiségnek is, hogy a reformok normális kidolgozásához a társadalmi támogatást és a szakmai hátteret meg lehessen teremteni."

Dessewfy Tibor szerint is megtalálhatóak az anyagban az említett elemek. Szerinte az anyag elolvasása után világosan látszik, hogy itt valóban a magyar történelemben és az elmúlt 16 évben példátlan reformfolyamat indult el. Ennyiben nem érzi indokoltnak azt, hogy keményebb lenne az Orbán-kormánnyal, mint kellene, hiszen ott nem indultak el ezek a reformok. Itt pedig egy komoly közigazgatási reform, egészségügyi-, felsőoktatási reform, nyugdíjreform koncepciója bontakozik ki-véleménye szerint.

Az írás nagy erősségét abban látja, hogy az eddigi deffenzívából egy reform offenzívába tudja áttenni a kormányt és valóban komoly önkritikák fogalmazódnak meg azzal kapcsolatban, hogy mivel ezek hatalmas jelentőségű reformok, ezt a reformfolyamatot, a reformpárbeszédet ki kell nyitni. Nem lehet a kormányfő és szakértői csapatának a privilégiuma, hanem olyan társadalmi vitát kell nyitni a politikai és a civil társadalmi szereplőkkel, amelyek biztosíthatják a reformokban való társadalmi részvételt.

Stumpf attól tart, hogy kormányoldal és az ellenzék viszonya a Szembenézés elemzését követően inkább, vitákat fog generálni, és nem jó értelemben, hanem rossz értelemben, főleg az előző kormányok felelősségével foglalkozó részei miatt.

Nagyon problémásnak tartja, hogy a nemzetet és a nemzettel összefüggő szimbolikus kérdéseket egyértelműen negatívként említi csak: a jobboldalt vádolva, miközben a globalizáció részben valóban arról szól, hogy hogyan lehet a nemzetállamoknak sikeres versenystratégiát kidolgozni egy egyébként elkerülhetetlen folyamat kellős közepén.

Dessewffy Tibor úgy látja, hogy alaposabb tanulmányozására is szükség van, mert a Fidesz politikáját ugyan támadja a kormányfő, de azt gondolja, hogy a jobboldali identitással a történelmi sérelmekkel rendkívül méltányosan és nyitottan foglalkozik, amely megadja egy párbeszéd lehetőségét.

A szociológus szerint ez az anyag semmi másról nem szól, csak arról, hogy a globalizáció körülményei között hogyan tudunk egy sikeres és egy erős, egy jól működő, egy hatékony és egy megizmosodott Magyarországot létrehozni, amelyben nem lózungokról kell beszélni, hanem pontosan azokról a reformokról, a közigazgatásról, az egészségügyről, a nyugdíjnak, az oktatásnak a reformjáról, amelyek lényegileg megváltoztatják ennek az országnak a jellegét. (Magyar Rádió)