A Dunai Exodus Berlinben
A tavalyi fölvezető hónapok után nemrég kezdődött s novemberig tartó Ungarischer Akzent, a 2007-es németországi magyar évad keretében látható július 29-ig Berlinben Forgács Péter Dunai Exodus (Donau Exodus) című kiállítása. Nem akárhol: a német főváros egyik leglátogatottabb intézményében, az építészeti szempontból is rendkívül izgalmas berlini Zsidó Múzeumban, amely pár év alatt az ottani kulturális élet jelentős helyszíne lett. A folyó beszédes áramlatai alcímet viselő, a budapesti Ludwig Múzeumban már bemutatott tárlat három történetet elevenít meg, s látható Forgács Péter 60 perces, számos díjjal elismert filmje, amelyhez a rendező Andrásovits Nándor kapitány eredeti felvételeit használta fel.
A multimédiás múzeumi installációt láthatták már az érdeklődők Ulmban is, szintén az Ungarischer Akzent keretében, amelynek teljes költségvetéséből 12 000 euró jutott erre a tárlatra – tájékoztatta lapunkat Erdődy Orsolya, a programiroda vezetője. A németországi évad tavalyi és idei programsorozatára az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2006-ban és 2007-ben összesen 540 millió forintot fordít. Ehhez a német partnerek körülbelül ugyanennyit tesznek hozzá, hiszen a magyar programiroda mindent ottani intézményekkel együtt valósít meg. Már az évad 2006-os része is sok érdekességet kínált, a 2006. március 9-i indulás óta a 220 rendezvényen, 70 német városban csaknem 500 magyar művész lépett a német közönség elé (VG, 2007. május 4.).
A berlini múzeum sajtófelelőse, Melanie von Plocki lapunk kérdésére elmondta: nincsenek konkrét számok arról, hányan nézik meg Forgács Péter Dunai Exodusát, hiszen a látogatók az állandó kiállításra érvényes belépővel érkeznek ide is. De a hoszteszektől kapott információk szerint sok az érdeklődő, s közülük sokan végignézik a filmet. Persze, aki ebbe a múzeumba érkezik, eleve több időt szán a látogatásra, az állandó kiállítás megtekintése több órán át eltarthat, ahogy a világhírű amerikai építész, Daniel Liebeskind által tervezett épület végigjárása önmagában is hosszabb időt vesz igénybe. Cilly Kugelmann, aki 2002 óta a múzeum igazgatóhelyettese és programigazgatója, nem titkolja: a látogatók körülbelül 60 százaléka turista, s a legtöbben Liebeskind eredeti, önmagában is kuriózumnak számító épülete miatt jönnek elsősorban ide.
A berlini Zsidó Múzeum újbóli megalapításának ötlete 1971-ben merült fel, s 1975-ben létrejött a kezdeményezést támogató egyesület. 1988-ban (amikor még két német állam létezett) tervpályázatot írtak ki a Berlin Múzeum bővítményépületére. A 165 pályázó közül a világhírű amerikai építész, Daniel Liebeskind nyert. Az alapkőletétel 1992-ben volt, majd a régi, patinás múzeum mellett 1998-ra készült el az új szárny. 1997 decemberében Berlin tartomány meghívására nevezték ki igazgatónak W. Michael Blumenthalt, az ő vezetésével a berlini Zsidó Múzeum 1999. január 1-jén közjogi alapítványként autonóm státust kapott.
A Liebeskind-féle új, akkor még üres épületet az 1999. januári múzeumok éjszakáján (Berlinben annyira sikeres a kezdeményezés, hogy januárban és augusztus végén is megrendezik) nyitották meg először a közönség számára. Maga az épület is mágnesként vonzotta az érdeklődőket: két év alatt 350 ezren fordultak meg az akkor még üresen álló új szárnyban – amelyet Daniel Liebeskind úgy tervezett meg, hogy nem tudta, mi látható majd a kiállításon.
2001. szeptember 1-je óta nem Berlin tartomány, hanem a szövetségi állam a múzeum fenntartója. Az állandó, a német–zsidó történelem két évezredét 14 fejezetben bemutató kiállítás ünnepélyes megnyitója 2001 szeptemberében volt. Ez után megindult a látogatók áradata: az intézmény öt év alatt 3,5 millió érdeklődőt fogadott, s ezzel egyike lett Németország leglátogatottabb múzeumainak.
2001 óta a szövetségi állam vállalja a finanszírozás fő részét, de vannak támogatóik, szponzoraik is. Magánszemély évi 500 euró feletti összeggel, vállalat pedig 2500 eurótól lehet a támogatói kör tagja. Többféle fokozat van, a Moses Mendelssohn-körnél például az alsó határ évi 2500 és 5000 euró, a Max Liebermann-körnél egyszeri 25 000 euró a minimális öszszeg, természetesen az egyes köröknél más szolgáltatásokat nyújt cserébe a múzeum. Ahogy Melanie von Plocki lapunkat tájékoztatta: a költségek kisebb részét a saját bevételekből, köztük a belépők díjából fedezik, ez évente körülbelül kétmillió euró. A belépő 5, a kedvezményes jegy 2,50 euróba kerül, a sok turista, egyéni látogató mellett évente körülbelül ötezer iskolai csoportot fogadnak.
