A kiigazítás nem jövőkép

Állami feladatok. Annyi teendő van a közpénzügyek rendbetétele terén, hogy könnyű elveszni a részletekben – ez is lehetett az ember érzése lapunk múlt heti szakmai konferenciáján, amelyen – a jegybanki tisztségviselők kivételével – a hazai gazdaságpolitikai döntéshozók járták körül a közpénzek felhasználásának küszöbönálló reformját. A neves előadók ezt kivédendő igyekeztek nyomatékosítani: a munka hangsúlyos elemének kell lennie egy régi adósság törlesztésének, vagyis annak, hogy tisztázzuk, a jövőben milyen feladatokat kíván ellátni az állam, és azt mely szervére bízza, illetve milyen feladatokat nem vállal fel a mostani döntéshozó szerepben levő kabinet és a parlament. Mind ez idáig ez nem történt meg, ami oda vezetett, hogy ma sokszor osztályvezetők határoznak arról, mire jut pénz és mire nem, vagyis az ő döntésüktől függ, adott évben mely feladatokat látja el az állam – hívta fel a figyelmet a probléma jelentőségére és abszurditására Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter. Jövőkép kell a magyar államról; a költségvetési kiigazítás nem jövőkép – érzékeltette Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék és egyúttal a rendezvény elnöke.

Javában folyik az egyes állami intézményekhez, háttérszervekhez és állami vállalatokhoz telepített feladatok lajstromba vétele, olyannyira, hogy a már most is több tízezer elemet tartalmazó listát heteken belül megismertetjük a közvéleménnyel – nyilatkozta lapunknak Draskovics Tibor. Az államreform-bizottság alelnöke szerint hamarosan áttekintik, ezek közül melyeket érdemes továbbra is idesorolni, melyeket kell törölni, és esetleg mivel lehet a listát bővíteni. A közfeladat-felülvizsgálati projekt keretében hatlépcsős teszten futtatják végig az egyes feladatokat, s ennek alapján az elképzelések szerint az államreform-bizottság még ebben a hónapban leteszi első javaslatát a kormány asztalára. Tisztességes és alkotmányos módon kell szerzett jogokat sérteni – tette világossá Draskovics.

A közpénzügyek reformja kapcsán a legnagyobb érdeklődés kétségtelenül a költségvetési hivatalt övezi. Emlékezetes: több mint egy éve a Fidesz állt elő a többek között a büdzsé megalapozottságáról véleményt formáló költségvetési tanács felállításának az ötletével, ami a kormánypárti képviselők ellenállásán elbukott. A kabinet azonban most komolyan gondolja, hogy életre hív egy a feladatában lényegesen szélesebb hatókörű grémiumot. A kormány tervei szerint az Országgyűlés Költségvetési Hivatala nevet viselő testület a kabinettől független, a parlament intézményeként működne, pártsemleges elnökét pedig kétharmados többséggel választanák – derült ki Veres János pénzügyminiszter szavaiból. Újdonságként hatott, hogy Varga Mihály, a legnagyobb ellenzéki párt alelnöke, volt fő pénzügyér jelezte: ha valódi garanciákat látnak arra, hogy az intézmény a kormánytól független hivatalként működne, támogatni fogják a javaslatot. Sietett ugyanakkor hozzátenni: az ördög a részletekben bújik meg, ezért végleges állásfoglalásra a részükről csak a törvényjavaslat megismerése után számíthatunk. VG

(az egyes fázisok, amelyeken keresztülmegy egy feladat, s eldől, az a jövőben közfeladat lesz-e)

Közérdekű-e a feladat?

Az állam, illetve az önkormányzat dolga-e annak ellátása vagy más szervezet (például kamara) is képes rá?

Jó helyen van-e a feladat?

Kinek kell elvégeznie a feladatot: az állam valamely intézményének, vagy az állam csak szabályozó legyen, és rendelje meg a feladat elvégzését

Hatékonyan látják-e el ezt a feladatot?

Megvannak-e ott a feladat ellátásának a pénzügyi feltételei, ahol ezt végeznék

(az egyes fázisok, amelyeken keresztülmegy egy feladat, s eldől, az a jövőben közfeladat lesz-e)

Közérdekű-e a feladat?

Az állam, illetve az önkormányzat dolga-e annak ellátása vagy más szervezet (például kamara) is képes rá?

Jó helyen van-e a feladat?

Kinek kell elvégeznie a feladatot: az állam valamely intézményének, vagy az állam csak szabályozó legyen, és rendelje meg a feladat elvégzését

Hatékonyan látják-e el ezt a feladatot?

Megvannak-e ott a feladat ellátásának a pénzügyi feltételei, ahol ezt végeznék

A költségvetési hivatal megítélése Veres János pénzügyminiszter.

Tervei szerint az intézmény előrejelzéseket készítene, vizsgálná a költségvetési paramétereket és a makrogazdasági, valamint a költségvetési folyamatokra vonatkozó elemzésekkel rukkolna elő.

Varga Mihályvolt pénzügyminiszter, a Fidesz alelnöke.Ha valóban a kormánytól független intézmény lenne, és erre garanciákat is látnának a legnagyobb ellenzéki párt részéről, akkor támogatják a grémium felállítását – bár az ördög a részletekben bújik meg.

Kovács Árpád ÁSZ-elnök.

Az az Állami Számvevőszék kalkulációi szerint a költségvetési hivatalnak tulajdonított feladatok ellátásának különféle módjait tekintve egy új intézmény felállítása a legdrágább. Ha a testület létrejön, annak munkáját segítik a számvevők.

-->