Konferencia: munkában az "Oktatás és gyermekesély" kerekasztal
Bevezetőjében Csapó Benő elmondta, miért fontos a magyar oktatásügy számára a külföldi folyamatok tanulmányozása, majd felidézte azokat a nemzetközi oktatási programokat, felméréseket, amelyek már eddig is sokat segítettek a magyar oktatási rendszer problémáinak azonosításában. Röviden összefoglalta a kerekasztal eddigi munkáját a meghívott előadó számára, majd bemutatta az előadót az ülés részvevőinek. Mint elmondta, Jean-Paul Reeff (jelenleg a frankfurti Deutsches Institute für Internationale Pädagogische Forschung munkatársa) személyére elsősorban széles körű képzettsége, sokirányú, több országra kiterjedő nemzetközi tapasztalata alapján esett a kerekasztal választása.
Jean-Paul Reef előadásának első részében az Új Magyarország Fejlesztési Terv oktatással összefüggő programjait értékelte. Elismeréssel szólt a tervezet átfogó jellegéről, a benne foglalt stratégiai célok időszerűségéről. Ugyanakkor kritikusan jegyezte meg, hogy a tervezet egésze lényegesen alábecsüli az oktatás gazdasági jelentőségét. Bár a tervezetben az oktatás fejlesztése kiemelt szerepet kap, ez még mindig nem olyan súlyú, mint amire a nemzetközi folyamatok mély megértése és az EU támogatás által felkínált lehetőségek valóban késztethetnék az országot. A másik kritikai észrevétel az átlagosnál sokkal gyengébben képezett rétegekkel, a lemaradókkal kapcsolatos. A tervezet e területekre is kiemelt figyelmet fordít, azonban ez még mindig nem elégséges annak jelentőségéhez képest, amennyit a leszakadó rétegek képzése, a társadalmi folyamatokba való bekapcsolása, munkaerő-piaci lehetőségeinek javítása a gazdaság fejlődésén lendíthet. Ez utóbbi megállapításait az OECD felnőtt írásbeliség vizsgálatához kapcsolódó gazdasági elemzéssel támasztotta alá. Kritikusan állapította meg továbbá, hogy kevés figyelmet fordít a terv a javasolt változások fenntarthatóságára, és nem következik azokból a közoktatás-politikai szabályozás lényeges megjavítása.
Az előadás második része a német oktatási rendszer megújítása érdekében elindított folyamatokat tekintette át. Amint az előadó kritikusan megjegyezte, a német szövetségi rendszer nem teszi lehetővé egységes, következetes, hosszú távú oktatáspolitika kialakítását, ezért ebben a tekintetben Magyarország esélyei akár jobbak is lehetnek. Ugyanakkor a – többek között a PISA-sokként ismert jelenség hatására – a német politikai elit és a szélesebb közvélemény is megértette a német oktatási rendszer válságát, és – többnyire tartományonként más-más területre koncentrálva – mélyreható változásokat indított el. Ezek közül számos konkrét példát, kísérletet, fejlesztést sorolt fel. Az egész Németországra jellemző tendenciák közül három folyamatra hívta fel a figyelmet. Az egyik a „kutatási offenzíva”, a tudományos kutatási kapacitás átfogó fejlesztése, az oktatás megújulási folyamatának alátámasztása érdekében. A második a szakképzés újraértelmezéséhez, a harmadik az egész életet átfogó tanulás esélyeinek javításához kapcsolódott. Az egyes tartományokra jellemző programok közül figyelmet keltett a Berlinben felújított szakfelügyeleti rendszer, az egésznapos iskolával kapcsolatos kísérletek, és a kisgyermekkori nyelvi fejlesztési programok.
Az előadást felkért hozzászólóként Kárpáti Andrea, az ELTE professzora értékelte. Kiemelte azokat a pontokat, amelyek a kerekasztal további munkája, illetve az oktatás megújítása szempontjából különösen fontosak, és javaslatokat tette a további együttműködés területeire.
Az előadást illetve a korreferátumot nyílt vita követte, melynek keretében a kerekasztal tagjai, illetve a meghívott vendégek tettek fel kérdéseket, illetve fejtették ki álláspontjukat.
Az ülés záró részében Csapó Benő összegezte a vita tapasztalatait, majd áttekintette az OKA nemzetközi tevékenységének következő feladatait és beszélt a tervezett két további rendezvényről. Az egyik egy meghívásos nemzetközi konferencia lesz, melyre szeptember 3-án kerül sor. Javaslatot tett a konferencia fő témáira és bemutatta a számításba vehető előadókat. A másik rendezvény egy finn-magyar műhely lesz, melye a finn oktatási rendszer látványos sikereinek hátterében álló személyek kapnak meghívást.
