Négy szakaszból álló reform

Szabályok. Ha a kormány elképzelései valóra válnak, négy szakaszban jutunk el ahhoz, hogy az államháztartás egésze a gyökeresen újragondolt szabályok alapján működjön – vált világossá a Világgazdaság múlt heti rendezvényén. Draskovics Tibor, az államreform-bizottságot alelnöki pozícióban irányító kormánybiztos elmondta: az állami vagyon helyzetét és az azzal való gazdálkodást tisztázni hivatott törvényjavaslatot már benyújtották a parlamentnek. (Ennek kapcsán lapunk úgy tudja, az időről időre felbukkanó koalíciós feszültségek még felülírhatják a törvény mihamarabbi elfogadásának tervét.) Ősszel jön a „második ütem”, amikor is a státustörvény kerülhet terítékre, vagyis a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló jogszabályt terjeszthetik be tárgyalásra a T. Ház elé. Ugyancsak az őszi ülésszakban vitathatják meg a képviselők a szabályalapú költségvetés irányába való érdemi elmozdulást célzó intézkedéscsomagot, amelynek csak az egyik eleme a fenti cikkünkben említett költségvetési tanács. Végül, 2008 tavaszán a meglévő, 15 éves – és ezért is generáljavításra érett – államháztartási törvény több passzusát felülíró szabályok kerülhetnek az Országgyűlés elé. Mindezek eredményeként a 2009. évi költségvetés lehet az első olyan büdzsé, amelynek az előkészítésénél és parlamenti tárgyalásánál már alkalmazni kellene a közpénzügyi reformcsomag elemeit – sommázta Veres János pénzügyminiszter.

Érdemes kicsit bővebben szólni a szabályalapú költségvetés megteremtését célzó, részint meglévő, de javarészt még csak a tervekben szereplő előírásokról. Előbbi csoportba tartozik, hogy a hatályos költségvetési törvény szerint jövőre nullszaldós, 2009-re és 2010-re vonatkozóan pedig pozitív elsődleges egyenleggel lehet csak büdzsét alkotni és elfogadni. Él már az a passzus is, miszerint a tárcák negyedéves beszámolójától, a kiadások kézben tartásától és a bevételek terveknek megfelelő beszedésétől függ, hogy a kormány felszabadítja-e a 80 milliárd forintra rúgó egyensúlyi tartalékot.

A kabinet szándéka szerint kétharmados törvénnyel létrehozandó költségvetési hivatalon kívül új lenne a fenntartható adósságszintet garantáló paszszus is. Folyamatos, középtávú tervezésre térnének át: a mostani egy évre vonatkozó előirányzat-meghatározással szemben néhány évre előre megszabnák a minisztériumoknak vagy éppenséggel a tevékenységekre szánt kiadási plafonokat, ez pedig értelemszerűen a gördülő tervezést vonná maga után. Az önkormányzatokat azzal igyekeznek rábírni a lehetőségekhez jobban igazodó gazdálkodásra, hogy a hitelfelvételüket limitálnák, mégpedig úgy, hogy az így szerzett forrásokat döntő részben csak beruházásokra fordíthatnák. VG

Meglevők:

egyensúlyi tartalékképzés,

nullszaldós vagy pozitív elsődleges egyenleggel lehet csak költségvetést alkotni 2008–2010. évre.

Újak lennének:

fenntartható adósságszint: középtávon az államadósság reálértéken nem növekedhet,

folyamatos, középtávú tervezés: kiadási plafonok, a kötelezettségvállalás szigorítása,

elsődleges deficit nem lenne tervezhető (időbeli határ nincs!),

önkormányzati hitelfelvétel limitálása

a beruházások arányában,

az Országgyűlés Költségvetési Hivatalának felállítása.

Meglevők:

egyensúlyi tartalékképzés,

nullszaldós vagy pozitív elsődleges egyenleggel lehet csak költségvetést alkotni 2008–2010. évre.

Újak lennének:

fenntartható adósságszint: középtávon az államadósság reálértéken nem növekedhet,

folyamatos, középtávú tervezés: kiadási plafonok, a kötelezettségvállalás szigorítása,

elsődleges deficit nem lenne tervezhető (időbeli határ nincs!),

önkormányzati hitelfelvétel limitálása

a beruházások arányában,

az Országgyűlés Költségvetési Hivatalának felállítása.

-->