Tovább drágul az élet - nadrászíjhúzás vagy bevételnövelés

Aki ősztől a korábbihoz hasonló színvonalon szeretne élni, annak plusz bevételi források után kell néznie, ugyanis az előrejelzések szerint az év hátralevő részében és jövőre további áremelésekre kell számítanunk. A másik megoldás, hogy ismét össze kell húzni a nadrágszíjat.

Az aszály is drágította az élelmiszereket

Szeptembertől elsősorban az élelmiszerek ára lett magasabb. A kenyér drágítását már az aratás idején jelezték a pékek. Mivel kevés búza termett, ezért a malmok legalább 30-40 százalékkal megemelték a liszt árát, ami magával húzta a kenyérét is. A termékeknél fokozatosan bevezetett áremelkedés mintegy húszszázalékos. Az idei gabonatermés azonban nem csak a pékáruk árára vannak kihatással, a takarmánynövények drágulása fokozatosan megjelenik az állati eredetű élelmiszeripari termékek árában is. A nyár végén egyszer már drágult a baromfihús, az ősz folyamán fokozatos emelkedésre lehet számítani a sertés- és a marhahús esetében is. A folyamatot csak némileg lassítja, hogy a multinacionális áruházláncok meglehetősen nagy mérséklő hatású nyomást gyakorolnak a húsféleségek értékesítési árára.

Valószínűleg az édesség sem lesz olcsóbb

Augusztusban 5-7 százalékkal drágult a tej, de az aszály miatt még 10-15 százalékos áremelkedésre lehet számítani az idén. Nem csak nálunk, hanem egész Európában is, ezért nem lehet bízni az olcsóbb import kedvező hatásában sem. A prognózis szerint karácsonyra a világ legtöbb pontján felmegy majd a csoki ára, amelynek tarifája elsősorban a tej várható árának alakulása függvényében változik majd. Néhány hónapon belül ismét emelkedhet a tojás ára 10-15 százalékkal – állítják a termelők. A takarmány árának további növekedése miatt a jelenlegi 30 forint helyett 35-38 forintért lehet majd hozzájutni a tojás darabjához. Ha a termelési költségek növekedése nem áll meg, akkor egyes vélemények szerint jövő nyárra akár 50 forintot is elérheti a tojás fogyasztói ára.

Húsz százalékot jósolnak a borok esetében

Szakmai tapasztalatok szerint megközelítőleg 25-30 százalékkal emelkedett a szőlő felvásárlási ára, ami a boroknál 20 százalékos árnövekedést is eredményezhet. Ugyanis 1 liter bor elkészítéséhez körülbelül 1,5 kilogramm szőlőre van szükség, vagyis, ha a szőlő többe kerül 25-30 százalékkal, akkor a bor ára is várhatóan 20 százalékkal emelkedik. A dohányosoknak szeptember 1-jétől minimum 2,7 százalékkal kell többet fizetniük a cigarettaféleségekért, ugyanis ettől a dátumtól ennyivel emelkedett a dohánytermékek jövedéki adója.

A lakásfenntartás egyes tételei is emelkednek

Míg szeptember elején elsősorban az élelmiszerek drágulását jelezték a szakemberek, a lakosság most inkább a havi számláinak alakulása miatt gondolhatja újra a családi költségvetést. A víziközművek rossz állapota miatt az országos prognózis szerint egyes helyeken másfélszeresére, sőt akár kétszeresére emelkedhet a vízdíj. A tarifa alakulása annak függvénye, hogy hol milyen beruházásokat kell a hálózatban elvégezni.

Ezzel kapcsolatos információ, hogy a Pécsi Vízmű Zrt. szolgáltatási területén nem kell ilyen drasztikus drágulástól tartani, mert az itteni tarifák már magukba foglalják a karbantartás költségeit. Amint az Energia 2007 konferencián elhangzott, a villanyáram díja is nagymértékben nőhet. A gazdasági tárca szakértői szerint ez azért valószínű, mert az európai tőzsdéken is emelkednek az árak (körülbelül ötven százalékkal), és ez a drágulás nem áll meg az országhatárnál. Az áram és a gáz esetében is mintegy tízszázalékos drágulásról beszélnek a lakosság esetében.

A fűtés ára lehet a legnagyobb kiadás

Napjainkra idehaza olyannyira elterjed a földgáz használata, hogy a hazai lakások csaknem 70 százalékát gázzal fűtik. A légnemű energiahordozó hódítása annak a következménye, hogy a földgáz viszonylag olcsó és tiszta fűtőanyag, nem igényel tárolóhelyet, és használata jól automatizálható. A gázfűtés alkalmazása – a legmagasabb kormányzati ártámogatást figyelembe véve – az átlag méretű, 52 négyzetméteres lakásoknál évente hozzávetőleg 111 ezer forint kiadással jár, miközben az állami kompenzáció nélkül a költségszint eléri a 184 ezer forintot is.
A második legkedveltebb hőforrás a távfűtés, ezt a hazai háztatások 17,1 százaléka veszi igénybe. A vezetékes hő ára településeként eltérő. A legdrágább kategóriába tartozó, állami támogatás nélküli központi fűtés évi átlagban 210 ezer forintot visz el a családi kasszából, a legkisebb mértékű kompenzációt igénybe véve a távhő megvásárlása évi 172 ezer forint körüli összeget igényel, míg a legnagyobb mértékű állami hozzájárulással számolva a távhő beszerzése egy esztendőre vetítve 126 ezer forintos kiadást jelent egy átlagos háztartásnak.

Az összes többi tüzelési mód, például a fa- és szénfűtés, az elektromos kályha, vagy a tüzelőolaj használatának aránya nem éri el hazánkban a 15 százalékot. Egy átlagos méretű lakást palackos PB-gázzal 485 ezer forintért lehet egy szezonon át fűteni, ugyanerre a tüzelőolaj használata esetén 459 ezer forintot, áram igénybevétele esetén 318 ezer forintot, a fatüzelés esetében 135 ezer forintot, a barnaszén esetében pedig 109 ezer forintot kell költeni. A tűzifa és a szén ára átlagosan 15-25 százalék között drágult az elmúlt egy évben.
 
Várhatóan többe kerül majd az autózás is

A második negyedévtől folyamatosan magasak a hazai üzemanyagárak. Sajnálatos módon az év hátralévő részében sem lehet kedvező fordulatot várni. Szerdán újra két forinttal emelte a Mol a gázolaj és a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát. A hazai olajipari cég legutóbb augusztus 27-én változtatott a benzin árán, akkor bruttó 3 forinttal emelte (míg a gázolajét 2 forinttal). A mostani emeléssel a benzin átlagára 292 forint, míg a gázolajé 262 körül alakul. A kutaknál azonban 10-15 forint különbséget is tapasztalhatnak az autósok.