Akar-e Ön képviselő polgármestert? Mi Gyurcsány célja?

Még képlékeny tervek szerint a szocialisták három-négy témakörben kezdeményeznének népszavazást, ha az ellenzék nem támogatja a parlamentben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hét pontos „tisztasági csomagját”. Kétharmados törvényt érint ugyanis a párt- és kampányfinanszírozás átláthatóbbá tételét, a pártok ifjúsági szervezeteinek kétes helyzetének megszüntetését, valamint a főállású parlamenti képviselőség intézményének visszaállítását és jövedelmeik ellenőrizhetőbbé tételét szorgalmazó kormányfői elképzelés.

Az MSZP-frakcióból származó információink szerint a népszavazási kérdések végleges szövegét csak akkor dolgozzák ki, ha a Fidesz a törvényjavaslatokra nemet mond. A kérdések megfogalmazásakor arra is ügyelnek majd, hogy azok a költségvetést ne érintsék, ugyanis az alkotmányellenes lenne. Így komoly fejtörést okozhat például, hogy ezt a szabályt hogyan egyeztetik össze a képviselők javadalmazását megváltoztatni akaró szándékkal. Egyedül a főállású képviselőkre vonatkozó kérdés feltétele lehet egyértelmű: Egyetért-e Ön azzal, hogy 2010-től országgyűlési képviselő ne tölthessen be önkormányzatban vezetői pozíciót. Ez egy kompromisszumos megoldás lenne, hiszen jelenleg mind a kormánypárti, mind az ellenzéki padsorokban szép számmal ülnek polgármesterek, alpolgármesterek, megyei közgyűlési elnökök. Elég ha csak Botka Lászlóra, Szeged szocialista vagy Kósa Lajosra, Debrecen fideszes városvezetőjére gondolunk. „A csomag valamennyi kérdését külön munkacsoport foglalja törvényjavaslatba a szombati rendkívüli frakcióülésre. Akkor dől el, hogy az egyes kérdésekben a frakció milyen álláspontot képvisel” – mondta lapunknak Wiener György, MSZP-s képviselő.

„Csak remélni lehet, hogy a miniszterelnököt őszinte politikai szándék vezérli, és nem közjogi trükközésről van szó. Ugyanakkor az egyértelmű, hogy fontos javaslatokról van szó, ezért jó lenne, ha ezekről már a parlamentben dönteni tudnának” – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán. A politológus hozzátette: nem kétséges, hogy a kórházi napidíj, a vizitdíj, és a tandíj kérdésében a Fidesz összegyűjti a háromszor 200 ezer aláírást, s a jelenlegi felmérések szerint az igenek elsöprő aránya sem kérdéses. Kiszelly ugyanakkor kétségbe vonta, hogy Kálmán László nyelvész, a Fidesszel ellentétes kérdéseit átengedné az Alkotmánybíróság. „Ilyen körülmények között kellett Gyurcsánynak valamit kitalálnia, amivel átveheti a közbeszéd feletti irányítást és ellensúlyozhatja a Fidesz sikerét” – fogalmazott. Kiszelly szerint mivel a kormányfő nem tud életszínvonalat növelni, ezért a sárga irigységre kellett játszania. S ennek megfelelő terepe lehet a képviselői fizetés, a költségtérítés, valamint a különböző összeférhetetlenségi szabályok bevezetése. Persze a politológus számára az is kérdéses, hogy a javaslatcsomag azon eleme, miszerint polgármester nem lehet képviselő, az a közélet megtisztítását, vagy pedig egy erős parlamenti lobbi megtörését szolgálja-e.

AS Network Dávid nem hisz a népszavazásban Dávid Ibolya szerint nem népszavazáson kellene rendezni a miniszterelnök által felvetett hét kérdést. „Én nem hiszek ebben a népszavazásban. Elindult egy licit, hogy ki tudja kivinni az utcára azokat az ügyeket, amiket a parlamentben kellene elintézni” – mondta az MDF elnöke. Dávid Ibolya úgy fogalmazott, ez a folyamat öncélú és nem látni a végét, valamint a referendumra bocsátott ügyek végül – törvényjavaslat formájában – úgyis visszakerülnek az Országgyűlés elé. A népszavazás a kétharmados kérdésekben is csak irányt tud szabni, s példaként említette, hogy a parlament konszenzus hiányában az alkotmánybíróság 12 évvel ezelőtti döntése ellenére mindmáig nem rendezte a kisebbségek országgyűlési képviseletének ügyét.

-->