Óvatosan a cégszabályokkal!
Napjainkban a társasági és a cégjog folyamatosan változik; ez sokszor igen nehéz helyzetbe hozza a vállalkozásokat, hiszen az egymást követő módosítások kiszámíthatatlanná tehetik a gyakorlatot. Alig egy esztendővel az új cégtörvény megszületése után, ez év szeptemberétől ismét számos új cégjogi rendelkezés lépett hatályba. Ezek tagadhatatlanul előremutatóak, jó célokat szolgálnak, élénkítik a vállalkozó kedvet, egyszerűsítik és olcsóbbá teszik a cégügyeket. Sokaknak mégis gondot okozhatnak – legalábbis jelenleg –, mert esetenként nehéz érvényesíteni a szabályokat – mondta dr. Horváth Gyula ügyvéd, a Dr. Hidasi és Társa Ügyvédi Iroda munkatársa. Ezért azt tanácsolta, hogy várjon még egy kicsit a cégalapítással vagy bármiféle változásbejegyzés kezdeményezésével az, aki megteheti. Hiszen a társaságok jogi képviselői, az ügyvédek, de még maguk a cégbírák is egyelőre csak tanulják az új normákat, szükség van némi időre, hogy azok letisztuljanak, alkalmazásuk ne vessen fel aggályokat.
Horváth Gyula kiemelte: problémát jelenthetnek például a törvényi szerződésminták. Ezeket – sokak örömére – már tavaly bevezették, jól használhatók, egyszerűsítik a cégalapítók dolgát, könnyítik a bíróság munkáját, ekként gyorsítják a bejegyzést. Szeptembertől a szerződésminták köre bővült, tartalmuk változott, ez további segítséget nyújt az érintetteknek. Gond azonban, hogy a mintákat ezentúl – a korábbi szabályozással szemben – kizárólag az elektronikus cégeljárásban lehet alkalmazni, a papíralapú társaságalapításoknál viszont már nem használhatók. Mivel pedig az elektronikus cégeljárás ma még aligha mondható általánosnak, jóllehet ez a cél, ez a jövő, az új rendelkezés sokak bosszúságát válthatja ki. Ráadásul meglehetősen „eldugták” a jogalkotók, hiszen az, hogy a szerződésminták kizárólag az e-eljárásban érvényesíthetők, csak a cégtörvényt módosító törvény hatályba léptető rendelkezéseiből derül ki, ahol egyébként az időbeliséget szokta szabályozni a jogalkotó – mondta Horváth Gyula.
Hasonlóképpen üdvözlendő könnyítés, hogy ha az ügyvéd készíti az iratokat, akkor ő ellenjegyzi a címpéldányt is, akár cégalapítás, akár változásbejegyzés esetén, és nem kell emiatt közjegyzőhöz menni. Nincs kellően kihangsúlyozva azonban az, hogy ezzel az újítással csak a szeptember elseje után indult eljárásokban, vagyis az e dátumot követően alapítandó cégeknél, illetve módosítandó társasági szerződéseknél lehet élni. A régi vállalkozásoknál változatlanul a közjegyző pótolhatja az aláírási címpéldányt. Tehát nincs mód arra, hogy például egy tízéves vállalkozás ügyvezetője most ügyvédhez fordul azért az okiratért, amelyet addig közjegyző készített. Azaz a régi okiratot továbbra is csak közjegyzői közreműködéssel lehet reprodukálni.
Horváth Gyula arra is felhívta a figyelmet, hogy bár egyszerűbb a jogszabály, de tartják magukat a régi beidegződések, illetve még nem „szivárgott le” az ügyintézés szintjére az új rendelkezés. Előfordulhat, hogy hiába „lobogtatja” az érdekelt a törvényt némely banknál, hivatalnál, mert az a saját szabályzatában és gyakorlatában még nem igazodott a változáshoz. Az ügyvéd maga is tapasztalta, hogy az ügyintéző egyszerűen nem fogadta el az ügyvédi aláírási címpéldányt, ragaszkodott a közjegyzőihez. Az ügyfélnek azonban fontos az idő. Vita helyett – a későbbi konfliktusokat is kivédendő –, úgy gondolja, egyszerűbb, ha eleve a közjegyzőnél „kezd”, és nem él a jogszabály nyújtotta lehetőséggel. Ez viszont hátráltatja az új és alapvetően jó dolgok érvényesülését. Az elektronikus út nyomán a bíróságok elektronikus okiratokat, tanúsítványokat, végzéseket adnak ki, amelyeknek a „bemutatása” – az ügyvédi címpéldányhoz hasonlóan – problémát okozhat a különböző hivatalokban. Szerencsére több cégbíróság – jóllehet erre a törvény nem kötelezi – ezeket a tanúsítványokat, határozatokat papíralapon is megküldi az érdekelteknek. KK
