Újra nő, de nem sokat ér a HM büdzsé

Bár a 2007-esnél mindenképp több pénzt kap a tárca, ugyanakkor 2008-ban valójában inkább stagnálásról lesz szó, mivel a pénzromlás ütemét figyelembe véve (2007-re csupán évi 8 százalékos, 2008-ra pedig egy az előrejelzéseknél kisebb, 4 százalékos átlagos inflációval számolva) a jövő évi katonai büdzsé reálértéke csak a 2006-os katonai költségvetés reálértékét éri majd el.

Pedig jövőre már 406 milliárd forint összegű HM büdzsével kellene számolni. Ugyanis ennyi lenne a 2003-ban még 314,48 milliárd forint összegű katonai költségvetés akkor, ha az elmúlt években mindig csak az inflációs rátával növelte volna a kormányzat a tárca büdzséjét.
Növekedés helyett 2005-től csökkentette a katonai kiadásokat a kormányzat, így a 2008-as HM büdzsé 2003-as értéken számolva csupán 247,6 milliárd forintot ér majd.

Még ennél is rosszabb a helyzet, mert lapunk kalkulációja csak a harmonizált fogyasztói árindexet vette figyelembe, holott a katonai eszközök és egyéb katonai beszerzések esetében nyugodtan lehetne magasabb inflációs rátával is kalkulálni, hiszen ezek a tételek általában jobb drágulnak, mint általában a fogyasztási cikkek.

Ráadásul a HM költségvetési fejezetben az egyensúlyi tartalék jövőre 22 milliárd forint lesz, ami igen feltűnő, mivel ez a tartalék mintegy két és félszer nagyobb mint 2007-ben, vagy 2006-ban volt. Ha pedig ezt a tételt, amelyet a kormány előszeretettel zárol a tárcáknál, esetleg nem költheti el a HM, akkor a jövő évi költségvetés reálértéken számolva még az ideinél is kisebb lesz; azaz lehet, hogy az igazi mélypont jövőre jön el a HM költségvetésében.

Csoda mindezek függvényében, hogy egyáltalán még működőképes a hadsereg, ám ez csak a jelentős mértékű létszámleépítésnek köszönhető, amelynek során lassan elfogyott a regiment. Ez pedig nem feltétlenül szolgálja jól sem a védelmi célokat, sem pedig a NATO közös céljait.  Jövőre a HM kiadások csupán a GDP 1,17 százalékát teszik ki, holott a NATO átlag ennek több mint a duplája.

Befejeződött a haderőreform tizenhét esztendős folyamata – jelentette be a közelmúltban, egy hadgyakorlatot követően Szekeres Imre honvédelmi miniszter. Az átalakítás nagyságáról elmondta: a tárca harminckét hivatalából és háttérintézményéből hét maradt, a honvédség 77 hadrendi eleméből pedig 33. A jelenlegi 21 030 fős csapatlétszám, továbbá a minisztérium és háttérintézményeinek 4545 fős létszáma arányában Európában a legjobbak közé tartozik – állítja a miniszter. A tárca és háttérintézményeinek összlétszáma pedig 2008-ban a tervek szerint nem változik. (Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a hasonló lakosságú Belgiumban is kétszer, Portugáliában pedig mintegy háromszor több katona szolgál.) Mint arra a miniszter kitért, a feladatokat takarékos gazdálkodás keretében hajtották végre. Igen ám, de ennek következményei voltak.

Komoly hátrányokat okozott a honvédségre nézve, hogy nemcsak a harcoló egységek létszáma csökkent történelmi mélypontra, hanem - a Gripen beszerzést leszámítva - komoly haditechnikai fejlesztés, olyan, amely a hadsereg alapvető képességeit, harcértékét legalább a kor színvonalának megfelelő szinten tartotta volna, a haderőreform elmúlt 17 évében nem történt. Ez azonban aligha halogatható már túl sokáig. Ahogyan a haderő alapvető képességinek meghatározása is fontos volna, és világos, ütemezett, NATO és EU elvárásoknak megfelelő haditechnikai-fejlesztési koncepció sem ártana.

Hiszen a honvédség eszközei között elavult harckocsik és páncélozott szállító harcjárművek, régi tüzérségi ütegek, mind kisebb számban hadra fogható légierő található, beleértve a nem régi, de máris alig használható MiG-29-es vadászgép flottát, az 1975 és 1985 között beszerzett MI-24-es harci, illetve az 1968 és 1986 között rendszerbe állított Mi-8-as többcélú helikoptereket. A Gripeneket és a MiG-eket kivéve a fegyverzet átlag életkora - eszközcsoporttól függően - 17 és 30 év között szóródik, vagyis nemcsak a kor követelményeihez, színvonalához képest elavult, de szó szerint elöregedett a fegyverrendszer. Az elmúlt években talán csak a katonák személyes felszerelése javult némileg, de nem annyira a harci eszközöket, hanem inkább ruházatot illetően.

Sajnos éppen ez a jellemző: ha egy hadseregnek nincs pénze fegyverre, akkor öltözködik. Ám a NATO berkeiben, ahol egyre komolyabb kihívásoknak kell megfelelni, ez már nem elég.

Nemzetgazdasági kérdés is

A magyar gazdaság számára is van jelentősége annak, hogy a HM mekkora büdzsét kap. Ugyanis a katonai költések – leszámítva a komoly fegyvervásárlásokat – jelentős részben Magyarországon csapódnak le. A katonák fizetésük nagyobb részét Magyarországon költik el, s ma már ez a fizetés jelentősnek mondható. A hadseregnek a foglalkoztatásban is komoly szerepe van minden országban, így Magyarországon is, hiszen a legnagyobb munkaadók egyike a tárca.

Jobb a jelenlegi költségvetés, mint a korábbiak, mert a Szekeres Imre vezette tárcának sikerült elzárnia azokat a csapokat, amelyeken eddig elfolyt a pénz, s ezzel együtt átláthatóbbá is váltak a HM költései – állítja a szakértő. Hozzátéve: ha a pedig jelenleg rendelkezésre álló forrásokat sikerül jól elkölteni, s több pénz áramlik a csapatokhoz, akkor hatékonyabbá válik a felhasználás.

Úgy véli, Magyarországon nagyon későn indult el a valódi haderőreform, így arról a listáról, amelyet még 2002-ben írtak össze a sürgős feladatokról – beleértve a haditechnikai fejlesztéseket is, hiszen számos eszköz szavatossága jár le – az elmúlt évek során egyre több feladat megoldása vált elengedhetetlenül szükségessé. A Világgazdaság Online kérdésére kifejtette: amit nagyon fontos lenne fejleszteni a magyar honvédségnél az a szállítókapacitás és a légierő helikopteres alakulatai (beleértve a harci és többcélú helikoptereket is). Fejleszteni kellene ugyanakkor a különleges műveleti képességeket, a missziókban dolgozók felszerelését is. Számukra a lehető legkorszerűbb fegyverzetre lenne szükség, ugyanis a hadsereg eljutott oda, hogy többnyire csak jelképesen tud jelen lenni a missziókban.

Ami a fejlesztések irányát illeti, a honvédségen belül is kemény lobbi van, de a fejlesztéseket össze kell egyeztetni a NATO és az EU elvárásaival – mondta Tálas. A katonai fejlesztések kapcsán nagy kérdés, hogy az ambíciószintet kell-e visszafogni. A szakértő úgy véli, éppen ezt kell tenni, mivel ennyi forrásból nem oldható meg minden feladat.

A haderőfejlesztés irányáról úgy véli: egy kicsi, mozgékony haderőre van szükség, ám ő is úgy látja, hogy fenn kell tartani a meglévő fegyverzeti kultúrát is. Fontos lenne, hogy a politikai eldöntse végre: milyen hadsereget akar, milyen képességekkel rendelkezzen a honvédség – szögezte le Tálas Péter. Igaz ugyanakkor, hogy magán a NATO-n és az EU-n belül is gyorsan változnak az ez irányú elképzelések. Szekeres Imre honvédelmi miniszter Bagdadban Gripen vadászgép: a honvédség ékköve A Honvédelmi Minisztérium épülete -->