A becsípődött idegszál is visszavezethető hasonló okokra. De gyengülhet a látásunk is, és ez állandósuló fejfájással járhat együtt. Ha nyakizmainkat megfeszítjük, a rossz fejtartás következtében nem jut elég oxigén a fejünkbe, ezáltal látóizmaink összeszűkülnek. Gyakran ízületeink is attól gyulladnak be, hogy természetellenesen és következetesen megmerevítjük vállunkat, könyökhajlatunkat, csuklónkat, térdünket, vagy akár kéz- és lábujjunkat. Sorolhatnám tovább, de hosszú lenne valamennyi ok és következmény összegyűjtése.
Mit tehetünk hát? Nézz a tükörbe, és tanulj meg látni – jelenthetnénk ki, ha ilyen egyszerű lenne az egész. Igen ám, de a látás, az önmegfigyelés elsajátítása sok türelemmel járó, igen hosszú folyamatot venne igénybe. Némiképp ezt gyorsítja, ebben segít az Alexander-módszer, az Alexander-tanár.
Az Alexander-módszer hátterében az a felismerés áll, hogy feszültségeink, tartáshibáink fájdalmat, rossz közérzetet okoznak, és mind fizikai, mind pszichés vonatkozásban megbetegítő tényezők lehetnek. Az Alexander-módszert tartásjavító, mozgás-újranevelő technikaként is definiálni lehetne. Elsődleges célja a fizikai és lelki rugalmasság helyreállítása. A módszer jellegzetes kérdésfeltevése: mit csinál az ember magával, hogyan használja magát? Az alexanderi felfogás szerint belső testi érzéseink gyakran félrevezetnek bennünket. Az Alexander-módszer fontos eszköze a tükör, amely objektív módon tárja fel a problémákat. A tükröt különösen a tanulás elején alkalmazzák önellenőrzési eljárásként. A tréning tanár vezetésével zajlik. A gyakorló asztalon fekszik, ül vagy áll. A tanár lazítja és finom érintésekkel irányítja. A mozdulatok elsősorban a nyakra, a fejre, a gerincre és a végtagokra irányulnak. A cél a laza nyak, előre és felfelé tartott fej, széles, hosszú hát, erősen dolgozó gerinc. Ha a tanuló elsajátította a helyes tartásokat, egyedül folytathatja a gyakorlást, a tükörben való önellenőrzést azonban ekkor is javasolják. Az Alexander-módszer fontosabb indikációi: tartásproblémák, gerincfájdalmak, migrén, reumatikus panaszok, pszichés problémák.
Számos egyéb masszázsfajta áll rendelkezésünkre, amelyek segítenek egészségünk megtartásában. A svédmasszázs, a migrénterápia és még számos egyéb keleti technika közül választhatnak a gyógyulni vágyó emberek.
A svédmasszázs Ling svéd vívómester (1776–1839) találmánya, aki egy tornarendszerbe, az úgynevezett svédtornába ágyazta bele „passzív mozgásoknak” nevezett technikáit. Ezek a technikák Merger holland orvos közvetítésével és rendszerezésével terjedtek el Európában, és svédmasszázs néven gyökeresedtek meg az orvoslásban.
A masszázs alkalmazásának következményeként a szervezetben sokrétű, bonyolult és egymással összefüggő élettani változások jönnek létre. A testünk felületét borító bőr bonyolult élettani feladatokat lát el. A masszázs hatására a bőrben vérbőség keletkezik, hőmérséklete megemelkedik. Közben olyan kémiai anyagok termelődnek, amelyeknek értágító hatásuk van, és a vérkeringést élénkítik. Ha jó a keringés, akkor a szövetek, sejtek anyagcseréje is jobb. Maszszázzsal a bőr rugalmassága megmarad; esetleg javul, ha már sorvadásnak indult. Fokozódik a faggyú- és verejtékelválasztás. Ezek a hatások hozzájárulnak a szervezet hőszabályozó folyamatainak kiegyensúlyozott működéséhez. A masszázs hatására a vérkeringés és a nyirokkeringés meggyorsul, a lerakódások felszívódása csökken. Csökken a lerakódó zsír mennyisége is. Megszűnnek a feszülések, letapadások, hegedések. Tapasztalatok mutatják, hogy a masszázzsal az izomzat teljesítőképessége növekszik, az elvégzett izommunka gyorsabb és kitartóbb lesz. A masszázs elősegíti a fáradtságérzés megszűnését, s utána az izomzat gyorsabban kipiheni magát. Hatására csökkenthető vagy megszüntethető az izomzat tónusa; ez egyes betegségek és egyoldalú megterhelés, tartási rendellenességek esetén alakult ki. Ezáltal javul az izomzat vérellátása, meggyorsulnak a biokémiai folyamatok, amelyek jó izommunkát produkálnak. Masszázs hatására fokozódik a vérkeringés, megváltozik a szervezetben áramló vér eloszlása, a percenkénti pulzusszám és a vérnyomás. Fokozódik a nyirokkeringés is. Ezáltal változik az anyagcsere, a testhőmérséklet, a légzés és a vizeletelválasztás.
A masszázs hatással van az idegrendszerre is. Az erős fogások élénkítenek, míg a lazább jellegű fogások nyugtatnak. Ezenkívül vannak a masszázsnak távolhatásai is, így a test távolabbi részein is kedvező változások következhetnek be.
A szerző alternatív mozgás- és masszázsterapeuta, gyógymasszőr, természetgyógyász
Rohanó, stresszes világunkban nagyon fontos, hogy éljünk a masszázs lehetőségével. Magyarország gazdag termálvizekben, és szinte mindenütt megtalálhatók a különféle masszázsszolgáltatások.
47 évesen, egészségügyi múltammal, nyolcéves gyógymasszőri tapasztalatommal a hátam mögött javasolnám: aki még nem masszíroztatta magát, legalább egyszer próbálja ki, s meglátja, mennyire más ember lesz.
Rohanó, stresszes világunkban nagyon fontos, hogy éljünk a masszázs lehetőségével. Magyarország gazdag termálvizekben, és szinte mindenütt megtalálhatók a különféle masszázsszolgáltatások.
47 évesen, egészségügyi múltammal, nyolcéves gyógymasszőri tapasztalatommal a hátam mögött javasolnám: aki még nem masszíroztatta magát, legalább egyszer próbálja ki, s meglátja, mennyire más ember lesz.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.