A cél: mesterséges baktérium
Belátható közelségbe került az, amit tudósok és laikusok évek óta vitatnak: amerikai kutatók hamarosan létrehozhatják az első, ember által alkotott élő szervezetet. Már elkészült a mesterséges DNS, most pedig azon dolgoznak, hogy az örökítőanyagot egy sejtbe juttassák. A Maryland állambeli J. Craig Venter Intézet kutatói a Science című tudományos folyóiratban számoltak be kutatásaikról, a legnagyobb, ember alkotta DNS-lánc létrehozásáról. A kutatók végső célja egy mesterséges baktérium életre keltése.
A laboratóriumban egy a természetben létező baktérium némileg módosított genetikai kódját állították össze, amelyet a létező sejtbe juttatnak, amely aztán – ha minden sikerül – az új programnak megfelelően reprodukálja magát. A kutatók szerint eljárásukkal a jövőben lehetséges olyan baktériumokat létrehozatala, amelyekkel helyettesíteni lehet a fosszilis tüzelőanyagokat, el lehet tüntetni a környezetbe került vegyszereket, vagy éppen kivonni a szén-dioxidot a légkörből.
Az intézet munkatársai a laboratóriumban előállított DNS-fragmensek létrehozásával kezdték, ezeket nagyobb láncokká egyesítették mindaddig, míg sikerült előállítani egy kis baktériumot, a nemi úton terjedő fertőzéseket okozó Mycoplasma genitalium teljes genomját. Az intézet ezzel létrehozta a legnagyobb, emberi kéz által előállított DNS-láncot, s kulcsfontosságú lépést tett a szintetikus biológia terén. „Amit létrehoztunk, hússzor nagyobb, mint bármilyen korábbi, mesterségesen alkotott molekula. Meggyőződésem szerint ez mind koncepcionálisan, mind technológiai szempontból egyaránt fontos lépés” – mutatott rá a genetikus.
A technológia, az új fajok létrehozása persze súlyos etikai aggályokat is felvet, a kritikusok szerint ezáltal „Isten versenytársat kap”. A tudományos életben egy ideje azt rebesgették, hogy az amerikai tudósoknak talán már sikerült is életre kelteniük a mesterséges baktériumot, a munkát vezető Craig Venter azonban cáfolta ezt, mondván: vannak olyan problémák, amelyeket egyelőre nem sikerült áthidalni, jelenleg ezek megoldásán dolgoznak, de a siker csak idő kérdése. Ismeretes, hogy Venter professzor volt az első tudós, aki megfejtette az ember teljes örökletes információtartalmának, az emberi DNS-nek a nukleotidsorrendjét.
Néhány hónapja azt jelentette be, hogy egy baktériumsejt teljes génkészletét átvitték egy másik sejtbe. A technika egy „tervezői mikroba” létrehozásának egyik lépcsőfoka lesz, a mikrobákat mesterséges üzemanyag gyártásához vagy mérgező hulladékok semlegesítéséhez használnák fel. A terv szerint mesterséges kromoszómák, proteinek és egyéb építőelemek összetoldozásával keltik életre a mikrobát. A tavalyi lépés azért volt fontos, mert egy életforma testét új genetikai kóddal látták el. Ez a technika a mesterséges kromoszómák tesztelésének kulcsfontosságú eszköze lehet.
Sokan tartanak attól, hogy a technikával eddig nem látott biológiai fegyverek születnek, vagy valami olyan bukkan elő a laborból, amivel maguk a kutatók sem számoltak. A szabadalmaztatás miatt más intézetek tudományos előrehaladásukat féltik, Venter azonban ezekre csak annyit mondott, hogy semmi olyat nem csinálnak, amin más intézetek ne dolgoznának.VG
