Döbbenet: pocsék tanulókból lesznek a tanárok?
A jól működő oktatási rendszer záloga a tanárjelöltek megfelelő kiválasztása, és magas szintű képzése – derül ki a McKinsey tanácsadó cég tavalyi elemzéséből.
Az oktatási reform elkezdésének egyik oka volt, hogy Magyarország évek óta rendkívül rosszul szerepel az iskolások képességeit mutató PISA felmérésekben.
Magyarországon a legnagyobb az iskolák közötti színvonalkülönbség, a rendszerből kilépők 20 százalékának nincs megfelelő tudása ahhoz, hogy tartósan munkahelyet találjon.
A McKinsey azt kutatta, mi az oka annak, hogy bizonyos országok stabilan jól szerepelnek a PISA felméréséken? A tanárok kiválasztásán, és képzésén kívül a legfontosabbnak azt találták, hogy a sikeres országok pedagógusai minden diáknak a legmegfelelőbb oktatást nyújtsák. Ez a két tényező dönt olyan eltérő kultúrájú országokban, mint Finnország, és Szingapúr. Az alacsony létszámmal dolgozó finn iskolákban a segítségre szoruló diákok 30 százalékát támogatják, míg a nagy osztályokat működtető Szingapúrban a tanárok akár egyenként is foglalkoznak a gyerekekkel.
A sikeres országokban a végzett hallgatók megfizetik, a pályakezdők bére az egy főre jutó GDP 95-99 százaléka, szemben a Magyarországgal, ahol ez az arány 25 százalékponttal alacsonyabb. Ha Magyarország is az eredményesebb rendszerek gyakorlatát követné, a jelenlegi 110 ezer forintos havi induló fizetés helyett 200 000-et kellene kapnia a pályakezdőknek. A képhez hozzátartozik, hogy a magyar oktatási rendszer a jobban teljesítő országoknál sokkal több pedagógust foglalkoztat, a tanárképzésben résztvevő hallgatók jó része eleve nem is akar tanítani, ezért a pedagógusképzés felhígul.
