BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Népszavazás: az igenek biztos többségben, de ez kevés lehet

A Századvég és a Forsense 2008. január közepén, tehát még azelőtt, hogy a köztársasági elnök március 9-re kiírta volna a népszavazást, telefonos vizsgálatot készített a témában. Az adatok tanúsága szerint még el sem kezdődött a kampány, de a teljes népességre tekintve az igenek vannak biztos többségben.

Ha most vasárnap rendeznék a Fidesz-KDNP kezdeményezte népszavazást, az feltehetőleg mindhárom kérdés esetében eredményes volna. Az Alkotmány 28/C.§ értelmében az ügydöntő népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede – azaz mintegy kétmillió állampolgár – a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Január közepén a három kérdés mindegyikével a megkérdezettek több mint fele teljesen, legalább kétharmada pedig teljesen vagy inkább egyetértett. A kórházi napidíj eltörlésének a legnagyobb a támogatottsága (64% teljesen, további 11% inkább egyetért ezzel), de a felsőoktatási tandíj (55+12%) illetve a vizitdíj (57+10%) esetében is egyértelmű a helyzet.

A népszavazás eredményessége tehát jelen állás szerint pusztán azon múlik, hogy mennyien mennek el szavazni. A megkérdezettek 64 százaléka állítja, hogy biztosan részt venne ezekben az ügyekben tartandó népszavazáson. Némileg magasabb a részvételi kedv, mint az esetleges parlamenti választásoknál tapasztalható. A válaszolók 44 százaléka állítja, hogy mind a népszavazáson, mind egy esetleges parlamenti választáson részt venne. Ez az arány szignifikánsan magasabb a Fidesz szimpatizánsai körében. A Fidesz szavazók 85 százaléka állítja egyébként, hogy biztosan elmegy a referendumra. Ez abszolút számokat tekintve mintegy 1,8 millió szavazót jelent, ami önmagában még akkor sem biztosítja a népszavazás eredményességét, ha minden Fidesz szavazó igennel voksolna. A Fidesz kampányának tehát nemcsak saját szimpatizánsaihoz, de leginkább a pártválasztásukban bizonytalanokhoz, illetve a parlamenten kívüli kispártok szavazóihoz kell szólnia. Az előbbi csoport tagjainak 58, a kispártok támogatóinak 59 százaléka állítja, hogy részt venne a referendumon.

Korábbi tapasztalatok alapján ebben az esetben is azt feltételezzük azonban, hogy a szavazásra a biztos részvételt ígérőknél kevesebben fognak ténylegesen elmenni. A tényleges részvételre történő legvalószínűbb becslésünk 44 százalék és 64 százalék közé tehető.

A biztos részvételi szándékot mutatók körében egyébként még inkább egyértelmű a kérdések támogatottsága, a teljesen egyetértők aránya 65 és 72 százalék között, a teljesen illetve inkább egyetértőké összességében pedig 74 és 80 százalék között mozog kérdésenként. Az „inkább egyetértők” alacsony aránya egyben azt is mutatja, hogy a megkérdezettek többsége meglehetősen határozott álláspontot képvisel az egyes kérdések esetében. A referendumon biztosan részvételt ígérő Fidesz szavazók körében egyöntetűen kb. 80, a parlamenten kívüli kispártok esetében pedig még magasabb a teljesen egyetértők aránya.

Érdekes a helyzet a szocialistáknál. A legszűkebb támogatói magra zsugorodott szocialista párt szavazáson biztosan részt vevő szimpatizánsai a nemmel való szavazásra hajlanak inkább. A kórházi napidíj esetében a feltett kérdéssel egyet nem értők aránya 58 százalékos, a képzési hozzájárulásnál kétharmados, míg a vizitdíj esetében háromnegyedes.

Összességében, a teljes népességre vetítve az egyes kérdésekkel teljesen egyetértők és a népszavazáson biztos részvételt ígérők aránya 41 százalék (2007. júniushoz képest 5 százalékponttal csökkent) a felsőoktatási tandíj, 43 százalék (-9 százalékpont) a kórházi napidíj és 46 százalék (-7 százalékpont) a vizitdíj eltörlése esetében.

Módszertan

A Századvég megbízásából a Forsense országos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett január közepén, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztek meg a kérdezőbiztosok CATI módszerrel. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével lettek korrigálva. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. A közölt adatok hibahatára maximum 3,1 százalék.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.