Figyeljenek a csődszabályokra!

Jóllehet azok egyértelműen a hitelezőnek kedveznek, annak érdekében, hogy mielőbb a pénzéhez jusson, nem árt ezentúl jobban odafigyelni bizonyos lépésekre, nem is beszélve az adósról, aki komoly bajba juthat, ha nem a rendelkezések szerint „áll ellen” az általa alaptalannak tartott követelésnek – mondta Horváth Gyula ügyvéd, a Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa.
A törvény egyértelműen rögzíti: a szerződésen alapuló teljesítési határidőben vagy az azt követő 15 napon belül nem vitatott, illetve a hitelező írásbeli felszólítására ki nem fizetett tartozás esetén felszámolás elrendelésének van helye. Azaz, ha a felszólítás kézhezvételéig nem vitatja az adós a követelést írásban, akkor az a törvényi vélelem, hogy a cég fizetésképtelen, s a felszámolást el kell rendelni. Az eljárástól csakis egyetlen módon menekülhet meg: ha fizet. Igaz, ha erre kényszerülve teljesít, az még nem jelenti azt, hogy el is ismeri a tartozását. A törvény módot ad rá, hogy utóbb visszaperelje a kifizetett összeget, csak hát ilyenkor már – egy majdnem vesztes pozícióból – neki kell futnia a pénze után.
Szerződés, számla, felszólítás – hangsúlyozta Horváth Gyula. Ez az a három „alaptétel”, amelyen sok minden áll vagy bukik. A jogalkotó azt mondja: az adós minimum háromszor szerez tudomást a tartozásról. Először is ott a szerződés, amely tartalmazza a fizetési határidőt. Aztán kap egy számlát, végül pedig megérkezik a felszólítás. Az utóbbit megelőző napig vitatható a tartozás. Nem mondható, hogy nem elegendő a figyelmeztetés. Mégis, az adósok mindezt sokszor nem veszik komolyan. Az egyik legtöbb vitára a szerződés ad okot. Sokan ugyanis azt gondolják, hogy szerződés csak az ilyen néven kötött megállapodás lehet. Ugyanakkor maguk is tudhatják, hiszen gyakorolják, hogy a mindennapi forgalomban elegendő mondjuk egy faxos megrendelés és visszaigazolás, máris létrejött a szerződés. A csődtörvény nem követeli meg a klasszikus szerződési formulát, de még csak az írásbeliséget sem. Régi partnerek között például elég elterjedt a szóbeli megállapodás. Mindkét félnek jó tudni, hogy az e-mail, jóllehet igen tipikus eszköz, a mai magyar szabályok szerint nem minősül írásbelinek, csakis akkor, ha minősített elekronikus aláírással látták el.
A számlának a tartozás megerősítésében és vitatásában egyaránt fontos szerepe van. A hitelező ezzel prezentálja a követelést, az adósnak, ha vitatja, elegendő annyit tennie, hogy a számlát – lehetőleg tértivevénynyel – visszaküldi, és erre röviden utal. Ez a gyakorlat szerint már elég egyértelmű reakció. Egyébként a követelés vitatásakor annak világos tartalma – az, hogy milyen szerződésre, mely tartozásra vonatkozik – követelhető meg, tehát el lehet tekinteni a megfogalmazásban a jogászi precizitástól.
A felszámolás iránti kérelem azonban már kevésbé nélkülözheti az ügyvédi előkészítést. Ezt akkor nyújthatja be a hitelező, ha a felszólításról szóló tértivevény visszaérkezik hozzá. Ilyenkor – emelte ki ismét Horváth Gyula – már csak akkor mentesül az adós cég a felszámolástól, ha fizet. A bíróság hatvan napon belül határoz a vállalat fizetésképtelenségéről. Az adós – ha nem ért egyet a követeléssel – még a jogerős végzés meghozatala előtt, a másodfokú eljárásban is leróhatja tartozását. Mindenesetre nem elegendő fizetnie, ennek megtörténtét igazolnia is kell a bíróság előtt. Ilyenkor az igazságszolgáltató fórum soron kívül megszünteti az eljárást.

Az üzleti élet szereplőinek ez nagy segítség, különösen, ha a partnerükkel kapcsolatban gyanú ébred bennük – hasznos, ha rendszeresen böngészik a www.cegkozlony.hut.

Az üzleti élet szereplőinek ez nagy segítség, különösen, ha a partnerükkel kapcsolatban gyanú ébred bennük – hasznos, ha rendszeresen böngészik a www.cegkozlony.hut. Jó tudni Forrás: VG-gyűjtés

A szerződés nem feltétlenül írásbeli

Az e-mail nem minősül írásbelinek

A felszólítás megérkezését megelőző napig vitatható a követelés

A jogerős végzésig rendezhető a tartozás

A kifizetés nem jelent elismerést, így visszakövetelhető -->