Menjen a kormány? – Maradjon a kormány? 44:33 az arány a Századvég szerint

A kormány megítélése – hasonlóan az MSZP-hez – némiképp javult, de még így is túlnyomó többségben van a második Gyurcsány-kormányt mélyen negatívan megítélők tábora.

Fidesz – MSZP 26:13

A Századvég és a Forsense legutóbbi közvélemény-kutatása a politikai
aktivitás továbbra is meglehetősen alacsony szintjét mutatja.

A megkérdezetteknek mindössze 57 százaléka biztos abban, hogy egy most vasárnap esedékes választáson elmenne szavazni (-4 százalékpont az elmúlt hónaphoz képest), és alig emelkedett azok aránya (46%, +2 százalékpont), akik a jelenlegi politikai palettán megtalálják, azt a pártot, amelyre leadnák voksukat.

Fontos adat, és valószínűleg a népszavazási kampány beindulásával van összefüggésben, hogy a pártpreferenciájukat eltitkolók
aránya immár megközelíti a kérdezettek negyedét.

Az elmúlt két hónap során összesen 7 százalékponttal nýtt ez a csoport, míg a pártválasztásukban bizonytalanoké 8 százalékponttal csökkent (jelenleg 21% az arányuk).

Ez a jelenség hasonló az előző két parlamenti választás előtt tapasztaltakhoz, amikor a kampány előre haladtával párhuzamosan csökkent az állást foglalni képtelenek tábora, és növekedett a titkolózóké.
A múlt havi mélypont után valamelyest emelkedett az MSZP támogatottsága a teljes sokaságon belül, és jelenleg 13 százalékon áll, az elmozdulás azonban statisztikai értelemben nem nevezhető szignifikánsnak (+2 százalékpont).

A Fidesz támogatottsága megegyezik a múlt havi 26 százalékos értékkel.

Az MDF továbbra is megelőzi az SZDSZ-t (3 illetve 2%), míg az összes többi párt támogatottsága együttesen 2 százalék.

A biztos szavazó pártválasztók esetében, míg az MSZP támogatottsága nem változott (26%), addig a Fidesz esetében 3 százalékpontos emelkedés mutatkozott (64%). A részminta méretéből fakadóan azonban ebben az esetben sem nevezhetjük szignifikánsnak a változást. Annyi mindenesetre látható, hogy a biztos szavazók körének csökkenése inkább az amúgy is bizonytalan preferenciájú csoportokat érintette, míg a Fidesz táborát a legkevésbé. A jelenlegi állás szerint sem az MDF, sem az SZDSZ nem éri el az 5 százalékos küszöböt a biztos szavazó pártválasztók körében sem.

Menjen a kormány – maradjon a kormány 44:33

A kormány megítélése ugyan javult januárhoz képest, de továbbra is jelentős többségben vannak a mélyen negatív véleményt alkotók (60%, -6
százalékpont). Ezzel szemben az ellenzék munkájáról kialakult kép hasonló mértékű romlást mutat: a negatív véleménnyel bírók tábora egy hónap alatt 5 százalékponttal emelkedett, jelenleg 57 százalék.

A kormány és az ellenzék tevékenységének negatív megítélésében árnyalatnyi különbség mégis kimutatható: míg a kormány esetében 30 százalék azok aránya, akik egyértelműen rossz véleményt hangoztatnak (és ugyanekkora az „inkább negatívan” vélekedőké), addig az ellenzék esetében a határozottan rossz megítélés (19%) kisebbségben van az enyhébb negatív véleményt képviselők kategóriájával szemben (37%).

A mindkét oldallal elégedetlenek aránya jelenleg is magas (31 százalék).

A kormánnyal elégedetlenek, de az ellenzékkel elégedettek köre 5
százalékponttal csökkent (26%). A kormánnyal elégedett, az ellenzékkel
elégedetlen véleményt vallók tábora viszont 2 százalékponttal emelkedett
(21%).

A Fidesz szavazói továbbra is nagyobb arányban elégedetlenek a saját
oldalukhoz tartozó politikusok munkájával (22%), mint az MSZP
szimpatizánsai (15%). Itt azonban még egyszer érdemes utalni a két politikai tömb támogatói bázisának jelentős különbségére.

Összességében jelenleg is relatív többségben vannak a kormányváltást
pártolók, azokkal szemben, akik szerint a kormánynak folytatni kellene a
munkáját (44 ill. 33%). Ugyanakkor továbbra is kb. minden ötödik
megkérdezett (23 %) nem tud, vagy nem akar állást foglalni a kérdésben.
Érdekes, hogy míg a felmérés eredményei azt mutatják, hogy a kormány
megítélése talán elmozdult a mélypontról, addig az ezzel kapcsolatos
közhangulat épp ellentétes tendenciát mutat: immár 52 százalék azok aránya, akik szerint közvetlen környezetükben a kormányváltást kívánók vannak többen (+8 százalékpont), míg a jelenlegi kormány megtartását kívánók többségét észlelők továbbra is a kérdezettek közel egy ötödét teszik ki (19 %).

A két politikai oldal támogatottsága közti különbség csökkenéséről tanúskodik az a kérdés is, ahol öt opció közül választhatják ki a megkérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel Gyurcsány Ferenccel ill. Orbán Viktorral vagy nélkülük, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése).

Míg januárban 6 százalékponttal többen támogatták a Fidesz számára kedvezőbb két válasz valamelyikét az MSZP-opciókkal
szemben, addig mára eltűnt a különbség, mindkét oldal
támogatottsága 22-22 százalék. A változás egyértelműen annak köszönhető, hogy 21-ről 15 százalékra csökkent azok tábora, akik legszívesebben egy  Orbán Viktor vezette Fideszt látnának hatalmon.

Mindeközben az Orbán nélküli Fidesz-kormány támogatottsága nem változott (7%).

A Fidesztől történő elpártolás azonban nem valamely másik párt támogatottságát növeli, hanem a jelenleg nem létező ötödik opcióét, nevezetesen egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erőt.
A magukat Fidesz-szavazónak mondók mindössze fele választja az öt
lehetőség közül az Orbán Viktor vezette Fidesz-kormányt, 18 százalék viszont egy Orbán nélküli Fideszt látna szívesebben kormányzati pozícióban, 21 százalék pedig a „harmadik erő” híve.

Összehasonlításképp az MSZP szavazóinak kétharmada támogatja a Gyurcsány Ferenc által vezetette MSZP-kormány gondolatát, s a miniszterelnök általános népszerűtlensége ellenére is
kisebb a támogatottsága körükben egy másik szocialista politikus által vezetett kormány gondolatának (7%), mint a Fidesz szavazói körében az Orbán nélküli kormányénak. Az is igaz ugyanakkor, hogy az MSZP-sek körében is erősen emelkedett a „harmadik erő”-t pártolók aránya (11-ről 21%-ra), amit a teljes mintában ellensúlyoz az MSZP-kormányt támogatók arányának növekedése a pártválasztásukat eltitkolók körében.

Az elmúlt hónapokhoz képest csökkent az eltérés Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki alkalmasságát tekintve is. Januárban még 10 százalékponttal többen tartották alkalmasabbnak a posztra a volt miniszterelnököt.

vgo-századvég-->