Mit mutat nekünk most a Szaturnusz? Galéria

Először 1610-ben Galilei vette észre, hogy "valami nincs rendben" a Szaturnusszal, hiszen kezdetleges távcsövén át hármas bolygónak látta a gyűrű rendszerrel körülvett égitestet. A magyarázat azonban nem váratott magára sokáig, 1655-ben Christian Huygens holland csillagász fedezte fel, hogy a Szaturnuszt összetett gyűrű rendszer veszik körül, amely valószínűleg egy korábbi Szaturnusz-hold darabjaiból áll. A látványos bolygó ebben a hónapban igen jól megfigyelhető, így nem csoda, hogy a Magyar Csillagászati Egyesület a hét csillagászati képének választotta Schné Attila képét a Szaturnuszról. – olvashatjuk az Egyesület hírportálján.

Míg a csillagászok egy része a Szaturnuszt csodálja, addig az Európai Űrügynökség kutatói irigylésre méltó adatokat tettek közre a bolygó legismertebb holdjával, a Titánnal kapcsolatban. A legújabb mérések szerint a Titán több százszor annyi szén-hidrogént rejt magában, mint a Föld. – adta hírül az AFP. Az égből hulló metán, és etán tavakat, tengereket formál a Szaturnusz holdján, olajmezőin pedig akár szerves molekulák is lehetnek. Ezeket a forrásokat azonban a Föld lakói valószínűleg nem tudják majd kiaknázni, mivel a bolygó 1.2 milliárd kilométerre található, és felszínén egy meleg napon sem magasabb a hőmérséklet -179 foknál. Ha anyagi haszon nem is származik a Titánból, a Szaturnusz szén-hidrogénekben gazdag holdja segítséget nyújthat a tudósoknak a földi élet kialakulásának felderítésében, amely szintén a szén háztartás változásaival vette kezdetét.