Nem önkényesen növekszik a bírság

Az utóbbi években megsokszorozódtak az egykori néhány tízmillió forintos fogyasztói bírságok. Az új kommunikációs praktikákra egyre keményebb választ ad a GVH. A hivatal tavaly véglegesítette a fogyasztói ügyekben alkalmazandó – az elmúlt másfél évtized tapasztalatain nyugvó – bírságolási szempontjait a jogbiztonság érdekében azzal a céllal is, hogy átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá tegye az eljárásokat. Így a vállalkozások, ha eddig nem lettek volna tisztában magatartásuk versenyjogi következményeivel, a bírságközlemény nyomán aligha hivatkozhatnak tájékozatlanságra. Némi túlzással, akár maguk is kiszámolhatják, milyen mélyen kell a zsebükbe nyúlniuk, ha jogsértő módon igyekeznek befolyásolni a fogyasztókat.

A közlemény konkrét ügyekre utalva vezet végig a bírságolás lépcsőfokain, érzékeltetve azt is, nem önkényesen nőnek a megfizetendő összegek. A GVH a bírság alapját az árbevételhez, illetőleg a reklámköltségekhez igazodva állapítja meg, s ez igencsak jelentős tétel lehet. A két évvel ezelőtti emlékezetes Colgate-ügyben kiszabott – a bíróság által is megerősített – 257 millió forintos fizetési kötelezettséget is egy nagy költségű kommunikációs kampány „alapozta meg”. A második lépcsőben a versenyjogi szakemberek azt nézik: torzult-e, és ha igen, miképpen a verseny, hogyan viszonyul az elmarasztalható magatartáshoz az érintett, illetve ezekkel összefüggésben mi súlyosbíthatja vagy éppen enyhítheti a büntetését. Sú-lyosbító körülmény például, ha a megtévesztő tájékoztatás úgynevezett bizalmi jellegű árura, szolgáltatásra, mondjuk banki termékre vonatkozik. Ekkor ugyancsak keményebb bírságra számíthat a „visszaeső”. Ez a pozíció igencsak ismerős lehet egyebek közt a hipermarketek, neves áruházláncok számára is.

A bírság összegének felső határa a törvényi maximum, amely az adott cég, vállalkozáscsoport előző évi nettó árbevételének a 10 százaléka. A bírságolás alapvető célja, hogy megbüntesse az elkövetőt, s ne csak őt, de a piac többi szereplőjét is visszatartsa a szankcionálthoz hasonló magatartástól. A jogsértő megbírságolása a jogkövetők elismerésének az egyik módja is. Mindezek által a fogyasztói érdekek érvényesülésén túl a piac megfelelő működése is elősegíthető. VG

Arra törekszik, hogy határozatait, versenyjogi elvárásait, az ügyek tanulságait megismerjék a piac szereplői, a versenytársak és a fogyasztók is. Ezért döntéseiről a honlapján bárki értesülhet. A nyilvánosság szerves része a versenykultúra terjesztésére és fejlesztésére irányuló erőfeszítéseknek.

A GVH a befolyt bírságbevétel öt százalékát fordíthatja a versenykultúra fejlesztésére. A 2005-ben létrejött Versenykultúra Központnál kiemelt helyet foglal el többek között a tudatos fogyasztói magatartás ösztönzése pályázatokkal,támogatásokkal, kiadványokkal.

Arra törekszik, hogy határozatait, versenyjogi elvárásait, az ügyek tanulságait megismerjék a piac szereplői, a versenytársak és a fogyasztók is. Ezért döntéseiről a honlapján bárki értesülhet. A nyilvánosság szerves része a versenykultúra terjesztésére és fejlesztésére irányuló erőfeszítéseknek.

A GVH a befolyt bírságbevétel öt százalékát fordíthatja a versenykultúra fejlesztésére. A 2005-ben létrejött Versenykultúra Központnál kiemelt helyet foglal el többek között a tudatos fogyasztói magatartás ösztönzése pályázatokkal,támogatásokkal, kiadványokkal.-->