Tízmilliárd dolláros egyetem
Az egyetem alapkövét tavaly októberben helyezték el Tuvalban, a Vörös-tenger partján lévő kikötővárosban. Az Abdullah Király Tudomány- és Technológiai Egyetem alapítására tízmilliárd dollárt, vagyis mintegy 1700 milliárd forintot bocsátott rendelkezésre az uralkodó. Ez megfelel a Bostonban lévő Massachusetts Institute of Technology (MIT) alaptőkéjének. Az egyezés nem véletlen, hiszen az MIT a szaúdi felsőoktatási intézmény számára példaként szolgál. Abdullah király már hosszabb ideje, konkrétan 25 esztendeje foglalkozott azzal a gondolattal, hogy egy világszínvonalú egyetemet alapítson – írja a német manager magazin online változata. Az egyetem alapító-elnöke Szingapúrból érkezik: Shih Choon Fong eddig a Szingapúri Nemzeti Egyetem elnöke volt. Megérkezésekor tartott beszédében arról szólt, hogy az új intézmény a felvilágosult iszlám szellemében a tudást nemcsak öncélúan akarja kezelni, hanem az emberi élet jobbítására kívánja használni.
Az egyetem annak a trendnek a legújabb példája, amely a legkorszerűbb műszaki-üzleti ismereteket akarja fejleszteni, beruházva az emberi, szociális és intellektuális tényezőbe az öböl menti országokban, egyúttal fölkészülve az olaj utáni korszakra. Ennek eddig Dubai volt az élharcosa, de a jelek szerint a konzervatív Szaúd-Arábia is szükségét érzi a fejlesztésnek.
A terv végrehajtásával 2006-ban a szaúdi Aramcót, az állami tulajdonban lévő olajcéget bízták meg, amely a világ egyik legnagyobb olajtartalékának a kitermelését végzi. Nyilván az elmúlt esztendőkben emelkedő olajár is szerepet játszott abban, hogy a szaúdiak szerint eljött az idő az egyetem alapítására. A tízmilliárd dolláros alaptőke révén a világ hatodik legnagyobb vagyonú oktatási intézménye, a listát az amerikai Harvard vezeti 34 milliárd dollárral. Összehasonlításul: a Berlinben 25 konszern által alapított ESMT, amely hasonló profilú, 78 millió eurós, vagyis kb. 114 millió dolláros alaptőkével indult. A Brémai Nemzetközi Egyetem induló vagyona – ezt a Jacobs Alapítványtól kapta – pedig nem éri el a 300 millió dollárt. Ezt figyelembe véve igen kedvező helyzetben van a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU), mert Soros György az intézmény tízéves fennállása alkalmából 2001 októberében 250 millió dolláros alapítványt létesített, amely az egyetem függetlenségét és tartós fennmaradását hivatott biztosítani.
Szaúd-Arábiában a „bölcsesség házának” is nevezett intézmény kb. 80 kilométerre van Dzsiddától, az ország második legnagyobb településétől, és háromórás autózásra Mekkától, az iszlám első számú városától. A tervezők stratégiai helyről beszélnek, és Oxfordhoz hasonlítják az új egyetem elhelyezését. Az elképzelések szerint itt már jövő szeptemberben megkezdődik a tanítás; az első évben 500 diákot várnak, a teljes létszámot pedig kétezer főben határozták meg.
A hallgatók 40 százaléka az öböl menti arab országokból, 30 százalékuk az Egyiptomtól Indiáig terjedő térségből, a többiek pedig a világ más államaiból érkeznének. A tervek gigantikusak: a sivatagi egyetem campusa 36 négyzetkilométernyi területet foglal majd el, ez Párizs területének egyharmada. A diákokon kívül további 18 ezer ember dolgozik majd azon, hogy a világ egyik legjobb tanintézete legyen a hatodik leggazdagabb egyetem, amely posztgraduális képzést akar folytatni. A master- és a doktori programokat az energetika és a környezetvédelem, a mérnöki és a biotudományok, az alkalmazott matematika és a számítógépes ismeretek területén indítják.
Szakértők szerint az egyetem megalapítása azoknak a reformoknak a leglátványosabb lépése, amelyeket a pragmatikus szaúdi uralkodó az elmúlt években az oktatás területén folytatott. Az elmúlt négy esztendőben száz egyetemet és kollégiumot hoztak létre Szaúd-Arábiában, hogy a tudásgazdaság kiterjesztése révén csökkentse az ország függését az olajexporttól. Az oktatási beruházások segíthetnek az ifjúsági munkanélküliség csökkentésében is, amely jelenleg 30 százalékos, ráadásul a lakosság negyven százaléka 15 évesnél fiatalabb. A cél ezért az alkalmazott tudomány és tudás elterjesztése, hogy az ország képes legyen lépést tartani a fejlett gazdaságú államokkal. Azt egyelőre nem tudni, sikeres lesz-e a szaúdi kísérlet, viszont az bizonyos, hogy a megaegyetem fokozza azt a nemzetközi versenyt, amely az intellektusért, az ötletekért és a tehetségekért folyik. VG
