Mint korábban beszámoltunk róla, tavaly november 29-én, 30-án és december 3-án az akkor még ismeretlen tettesek e-mailekben 50 millió eurót (12,5 milliárd forintot) követeltek - hivatalos rendőrségi megfogalmazás szerint - egy magyarországi pénzintézet egyik vezető tisztségviselőjétől, hogy ne hozzanak nyilvánosságra egy a bankot érintő vizsgálati anyagot.
Az OTP Bank nem cáfolta az értesüléseket, hogy az 1998-1999-es vizsgálati jelentés a Bank Center beruházásáról szól. Az ügyletről annyit közöltek: "egy bankkonzorcium tagjaként az OTP Bank a jogszabályoknak megfelelően, üzleti alapon finanszírozta a Bank Center-beruházást, és ugyancsak a jogszabályoknak megfelelően, üzleti alapon zárta le az ügyletet".
Kiszivárgott hírek szerint G. Zoltán, aki 1999. április elseje és 2000 októbere között az APEH-ben elnöki informatikai tanácsadóként állt alkalmazásban, egy informatikussal és egy biztonsági őrrel közösen készült megzsarolni az OTP elnök-vezérigazgatóját.
Szerdán több internetes portál is célzott rá, hogy G. Zoltán a "hosszú bájtok éjszakáján" letöltött adatokkal próbált meg zsarolni. Annak idején elterjedt, hogy Simicska Lajos 1998 augusztusától 1999 szeptemberéig tartó elnöksége idején (a szóbeszéd úgy szólt, hogy 1998. augusztus 10. és november 30. között) módosították számos Fidesz-közeli cégről az APEH-nél nyilvántartott adatokat. Több vizsgálat is indult, de ezek végül egybehangzóan megállapították: nem történt adatátírás.
E vizsgálatok során derült fény azonban arra, hogy Gubuznai Zoltán, Simicska informatikai tanácsadója (aki nagy valószínűséggel azonos a most zsarolás gyanúsítottjaként letartóztatott G. Zoltánnal) 1999 májusától 386 gazdasági társaság és magánszemély adatait kérdezte le az adóhatóság rendszeréből az adatvédelmi törvény megsértésével.
A lap információi szerint a jelentés, amellyel a háromfős társaság zsarolni próbálta Csányit, lényegében azt tartalmazza, hogy a vizsgálat nem tárt fel olyan adatokat, amelyek további vizsgálódást vagy büntetőeljárás megindítását tenné szükségessé.
